Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Szontagh Félix: Gyermekgyógyászat

különben rendszerint bűzös, barnás színű, nyákos, véresen csíkolt vagy bővebb vér tartalmú.

Hig vér a székletétben (hasi hagy máztól eltekintve) szék szorulásnál (rendszerint kevés), végbél polypnál stb.

Vizelet vizsgálat. Tulajdonképen minden beteg gyermek vizelete fehérjére megvizsgálandó, de sohasem mulasztandó el a heveny fertőző bán- talmaknál, vörheny (!) stb. Különben a vizelet vizsgálata csak úgy történik mint felnőtteknél.

Idegrendszer. A következőkre legyünk figyelemmel: fejfájás (agyhártya gyulladás, agy tályog, agy daganat, közép fül gyulladás stb.); görcsök (tumor), contracturáh (rögzített fejtartásnál a nyak izomzatának contractu- rájával spondylitis cervicalisra gondoljunk), bénulás (központinál nagy. féloldali vagy két oldali kiterjedés, megtartott, vagy csökkent villamos ingerlékenység, fokozott izom tonus, mérsékelt vagy lassan haladó sorvadás, a bőr és izom reflexek megtartásával vagy fokozódásával; úgynevezett hör- nyi bénulásoknál: kisebb terjedelem, direct és indirect ingerlékenység csökkent, gyors atrophia, in reflexek gyengültek vagy teljesen hiányzanak.) A térd reflex gyermekeknél nagyon változó; elég számos esetben a Jendrássik f. fogással sem váltható ki. Ataxiánál első sorban is difteriás bénulásra gondoljunk, de polyneuritisre is, továbbá agy és agyacs bántalmakra ; hátgerinc sorvadás és ataxia hereditaria ritkák. Beszéd zavar: A beszéd egészen hiányzik vagy tökéletlen idiotismus és inbecillitásnál; későn jelentkezik : loquela difficilis = balbutiesnél — aphasia csak úgy mint felnőtteknél, féloldali bénulásnál, stb. Tisztán funktionális beszéd zavaron alapul: hebegés, dadogás.

Hőmérőzés. Csecsemőknél és kisebb gyermekeknél per rectum 0'5°- kal több a hő, mint a hónaljban. Kis, maximal hőmérőkkel mérjünk; bevezetés előtt vaselinnal bekenés.

Th. Zsenge korú gyermekeknél különösen legelső sorban a liygieniás és diaetás szabályokra fektessük a fősúlyt. A prophylaxis a gyermekkorban igen sokra képes, a házi orvos tanácsa és utasítása szabja meg a gyermek testi és szellemi ápolását és nevelését.

A láz tlierapiája. Gyógyszeres antipyresistől kiskorú gyermekeknél legjobb eltekinteni, célszerűbb a vízgyógymódhoz folyamodni. — Kitűnő hő elvonást fejtenek ki a lepedőzések, szoba hőmérsékü vízbe mártott s jól kifacsart lepedőbe göngyöljük a gyermeket nyakától lábujj hegyig, azután pokróccal vagy gyapjú kendővel betakarjuk, a láz hőfoka s a gyermek állapota szerint az eljárást 10—15 perc múlva 3—4-szer megismételjük: az egész procedúrát 24 óra alatt 4 - 5-ször alkalmazhatjuk. (Erős leves, tea, bor, konyakkal a szívet stimulálni).

Még jobban hatnak a 27°, 25°, 221, 20° C fürdők, a láz foka és az erőbeli állapot szerint, tartam 10 — 5 perc, fürdő után gondos gyors szárítás, könnyebb takaró (bor, konyák). Forró fürdők [33—35—38° €.(!)] izzasztás céljából vese gvulladástól eredő vizkór ellen nagy óvatosságot igényelnek (uraemia!), tartam 10 perc (szédülés!), begöngyölés melegített lepedőbe és pokrócba, izzasztás tartama 1—2 óra, közben lehetőleg sok meleg ital. Aluszékonyságnál, főképen azonban súlyos tüdő hurutnál (bronchitis capillaris), tüdő gyulladásnál stb, jól hatnak meleg fürdők (30—31" C.) hideg leöatéssel (előzőleg bor), fürdő tartama 5 perc, azután hideg viz sugár fél

216 Szontagh Félix