Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Szontagh Félix: Gyermekgyógyászat
214 Szontagli Félix kor igen gyengén a mellkas fal nagy rugalmassága miatt: más különben kisebb terjedelmű tompulati területek (bronchopneumonia, gümős beszürő- dés stb.) fel nem deríthetek. A resistentiára is legyünk tekintettel (mellhártya izzadmány !). Ülő helyzetben egyenes tartás mellett kopogtassunk, más különben összehúzódásban lévő izomzat felett kopogtatva a hang tompult színezetet nyer. Csecsemőket — kik még ülni nem tudnak — oldalt és hanyatt fekvésben, de sohasem hasra fektetve vizsgáljunk. A mellkas minden vonalban végig kopogtatandó ; sirásnál és kiabálásnál a legmélyebb belégzés pillanatában, más különben tompult a hang ép tüdő felett is. • Szív tompulat. Ugv a relatív, mint az absolut szív tompul at aránylag annál nagyobb, mentül fiatalabb a gyermek. (A gyermek szíve aránylag nagyobb a mell űrhöz viszonyítva, a rekesz magasabban áll, minek következtében a szív nagyobb terjedelemben a mellkas falához fekszik, a mellkas haránt átmetszete inkább kerek, a mellkas erősebben domborult, miért is a szívnek kopogtatás által nyert nagysága nem felel meg egészen valódi terjedelmének.) Az absolut szív tompulat a bal szegy széltől majdnem a bal bimbó vonalig ér, fölfelé pedig a ILI-ik bordaközig vagy a 3-ik bordáig; a relativ tompulat a bimbó vonalon valamivel túl terjed, fölfelé nem ritkán a 2-ik borda alsó széléig, jobb felé pedig a jobb szegy szélig, sőt azon túl. Hallgatódzás. Tüdők felett: nem hideg füllel (télen !) és előbb, mint kopogtatás. Sirás és kiabálás nem igen zavar, sőt néha előnyös (broncho- phonia erősbült volta ez által feltűnőbb, bronchopneumoniás gócok stb. felfedezése). Sohase mulasszuk el a hónalj kúpban is hallgatódzni (rosto- nyás tüdő gyulladás sok esetében hörgi légzés legelőször itt konstatálható) és a szívtájon (hurutos tüdő gyulladás nem ritkán csakis a lingulában!). Az élettani légzési zörej az első fél éven innen tulajdonképen még gyöngült (a légzés gyors és felületes), de a második élet éven túl jellegzetessé, „puerilissé“ válik, hangosabb, illetőleg élesebb, mint felnőtteknél. Ulettani- lag hörgi légzés az interscapularis táj felett, különösen jobb oldalt hallható. Szív felett ugyan úgy mint felnőtteknél: felnőttektől eltérőleg az első szív hang ékelt, a fanosodás idején a viszony változik és a 2-ik hang lesz ékeltté. A szív hangok gyermekeknél hangosabbak mint felnőtteknél, miért is gyakran a háton, de a has (máj, gyomor) felett is jól hallhatók. Izgé- kony gyermekeknél a vizsgálat kezdetén gyakran arythmia. Anaemiás zörejek a 4-ik élet évig úgyszólva sohasem fordulnak elő. Er verés. G3rermekeknél sokkal szaporább mint felnőtteknél. Száma új szülöttnél: 120—150, az első hónapokban ugyanannyi, a 2-ik évben 100, 3.—6-ik évben 90. Száma legkisebb okra is könnyen felszökik. Nagy sza- porasága (pl. percenkint 200, sőt több) még nem mindenkor rósz jel. \ izs- gálat legjobb álomban, de egészséges gyermekeknél is ilyenkor nem ritkán szabálytalan az érverés. Üdülési szakban súlyos fertőző bajok után (tüdő gyulladás, hasi hagymáz, kanyaró stb,) heteken keresztül szabálytahm, sőt lassúbb ér verés. Kihagyó vagy arythmiás a szív verés gümős agyhártya gyulladásnál gyakran már a legelső stádiumban. A has: csecsemőknél erősen domborult, gyakran felfúvódott; lelapult: atropinénál, kimeritő bélhurut után; csónakszerüen behúzódott: agyhártya gyulladásnál. Gyomor tágulat (csecsemőknél is) sokszor már az epigastrium puft'adása által fel ismerhetővé válik. Tapintásnál lassú előre haladás, fokozatosan, kilégzéskor: legtöbbször, különösen nagyobb gyermekeknél, a
