Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Az anyagcsere betegségei 18!) vitelének csak akkor van létjoga és akkor is csak rövid időn keresztül, ha bizonyos indokok a vizelet cukor tartalmának gyors átszállítását teszik szükségessé. Teljesen magunkévá tesszük Hirschler és Terray következő fejtegetéseit: „Hibás eljárás lenne a szénhydrátokat kizárni a nem súlyos esetekben, ott t. i., a hol a szervezet a szénhydrátok bizonyos mennyiségét feldolgozni képes; így p. o. ha egy cukorbeteg 50 g. napi kenyéradag mellett nem veszít cukrot, 100 g. mellett naponkint 10 g. cukrot választ ki vagy kevéssel többet, akkor ennek a betegnek naponkint 50— 80 g. kenyeret bátran meg lehet engedni, sőt a tapasztalás azt mutatja, hogy ilyen esetekben ne legyünk túlságosan aggodalmasak, adhatunk valamivel többet a tolerantia határán felül is, csak attól óvakodjunk, hogy a szervezetet el áraszszuk szénhidrátokkal.“ A cukorbetegség helyes kezelése az állandó orvosi felügyeletet igényli és nem tagadható, hogy erre legalkalmasabbaknak bizonyultak a szanatóriumok. A diaeta ellenőrzésére pedig fontos módszer a test súlynak bizonyos időközökben való lemérése és természetesen a vizeletnek szakadatlan vizsgálata, mert csak a vizelet cukor tartalmának növekedése, állandósága vagy csökkenése fog irányadóul szolgálhatni, hogy a rendelkezésünkre álló enyhébb vagy súlyosabb étrendek közül adott esetben melyiket alkalmazzuk. A cukor beteg diaetás gyógykezelésére a legapróbb részletekre érvényes szabályokat felállítani nem lehet. A klinikai tüneteknél említett felosztás szerint a diabetes könnyű, súlyos és legsúlyosabb alakjának megfelelőig szigorú, szigorúbb és legszigorúbb étrend keresztülvitele alkalmazandó. Figyelemmel kell lennünk egyszersmind az individuum szokásaira is, midőn kényszerűségből a kevésbé ajánlatos vagy tiltott ételekből is a betegnek némi engedményeket teszünk. Az orvosra itt nagy és fontos feladat vár, hogy az étrend túlszigorával a betegnél oly könnyen létesülő undort ki ne váltsa, mely igen gyakran nemcsak minden antidiabeteses kúrát meghiúsít, hanem esetleg gyomor rontás utján a beteg gyors erőbeli hanyatlásához vezet. A következőkben Hirschler és Terray kitűnő diaetetikájából felsoroljuk a tiltott és megengedett tápszereket, valamint a diabetes mellitus küíömböző formáinak megfelelő étrendet, a melyek a ma leginkább elfogadott Noorden-féle étrenden alapulnak. Ezen étrend hasznát nálunk Lengyel Lóránt vizsgálatai igazolták. Ugyancsak könyvükből ideiktatjuk a kenyér vagy tészta pótlására szolgáló surrogatumokat, megjegyezvén, hogy mi azok mellett a kenyeret végleg elvonni nem szoktuk. A kenyér teljes nélkülözését ezen surrogatumok csak a legritkább esetekben képesek teljesen pótolni. I. Feltétlenül megengedett (szénhydrátmentes) tápláló szerek. Friss hús: ökör, tehén, borjú, ürü, sertés, ló, őz, szarvas, dámvad, nyúl, vadsertés, szelíd és vad szárnyasok sütve, főzve, saját nedvükben vagy lisztmentes mayonnais-el, melegen és hidegen. — Az állatok belső szervei: nyelv, szív, tüdő, agy velő, thymus, pancreas, vesék, csontvelő lisztmentes mártással készítendők. Cukor betegek számára tojásfehérrel és tejföllel igen Ízletes mártás készíthető. A máj cukor tartalma miatt tilos. — Húsconservek: szárított hús, füstölt hús, füstölt vagy pácolt nyelv, sonka, füstölt libamell, Corned Beef. — Friss halak mind meg vannak engedve
