Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Fertőző betegségek 9 a has nem puffadt és nem érzékeny, a hasmenés megszűnik, a székletét rendessé lesz, a vizelet mennyisége rendes, vagy annál több lehet, az albumen eltűnik, a bronchitis javul, a nyelv tiszta és nedvessé, az érlökés erős és rendessé lesz. A betegek soványak. A láz megszűntével így beáll a reconvalescentia szaka; a betegek étvágya fokozott, de a nagy gyengeség még hetekig eltarthat, míg a teljes erő és munkaképesség ismét előáll s a testsúly rendessé lesz. Az esetek egy részében a lefolyás nem ily kedvező, mert a 3-ik vagy 4-ik héten nagyfokú szívgyengeség halálhoz vezethet. Ez különösen iszákosoknál és súlyos jellegű epidémiákban áll be. Ilyenkor a pulsus megszaporodik, de gyenge. A tüdőben és más testrészekben hipostasisok léphetnek fel. A szívműködés mind gyengébb lesz és rendesen tüdővizenyőben pusztul el a beteg. Súlyos komp. képez az esetleges bélvérzés; ez egyes súlyos járványoknál nagyon gyakori is lehet; a 3-ik hétben áll be, midőn a bél fekélyein a pörk leválik. Kisebb vérzések nem veszélyesek, sőt subjektive könnyebbülést okozhatnak. Súlyos vérzéseknél a végbélen át sok vér juthat ki, de néha nem ürül ki mind; erre valló tünetek : hirtelen beálló collapsus, az arc elhalványúl, a végtagok hidegek, a hőmérsék 1 2 fokkal pár órára leesik, érlökés kicsiny és ritka lesz ; a beállott nagyfokú gyengeség a kórjóslatot rosszabbitja és ha a vérzések ismétlődnek, szívgyengeséghez és halálhoz vezethet. Egyik rettegett komp. a bél átfúrodás<> ; leggyakrabban a betegség 3—5-ik hetében áll be; okát sokszor étrendi hibák, megerőltető köhögés, székelési erőlködés stb. képezhetik. A béltartalom a hashártya űrbe jutva általános peritonitishez és 4—5 nap alatt halálhoz vezet; ha szerencsés esetekben körülírt hashártyalob a peritoneum lemezeinek összetapadásához vezetett, akkor a beteg megmenekül. Tünetei: a döbbentő rohamossággal fellépő collapsus, hasfajdalom, a hőmérsék leesése, majd rázó hideggel felszökése s a diffus acut peritonitis összes jelei (1. ott). Elhúzódó lefolyásnál gyógyulás is előjöhet. Körülirt hashártyalob átfúrodás nélkül is felléphet s prog. ilyenkor nem nagyon rossz. A fenti kifejezett typusos lefolyású esetek mellett számos eltérő alakot mutató typhus kórkép ismeretes; így: 1. Typhus ambulatorius. Könnyű láz, bágyadtság, főfájás, anorexia, hasmenés, kisfoku lépdaganat, mely tünetek pár napig tartanak s a betegek fent is járhatnak. 2. Abortiv alakok: súlyos kezdeti tünetek, hirtelen felszökő magas láz, mely pár nap alatt legtöbbször lytice végződik, de a lázmentes szakban sokszor bélvérzés és bélátfuródás mutatkozhatik. 3. „Gastricus iázak“-nak nevezett alakok: szabad sensorium mellett lázas jelenségek, anorexia, hányás, hasmenés, lépdaganat, 1—2 hét alatt gyógyulás. 4. Foudroyans alakok : a betegek az első héten súlyos meningitis tünetei közt elhalnak. A láztalan szakban fellépő csekély rövid lefolyású lázakat utólázaknak nevezik; recidiváról akkor beszélünk, ha a láz újból megjelenik és lépdaganat is mutatkozik. Rosszabbodások a lázas szakban is mutatkozhatnak és a lefolyást hosszabbitják, ha újabb infiltratiok keletkeznek a bélben. Gyermekeknél a lefolyás rendesen rövidebb és enyhébb mint felnőtteknél. A typhus bacillus néha nem a belet támadja meg, hanem mint meningotyphus (meningitis tüneteit mutatva), vagy mint nephrotyphus
