Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
Hazai gyógyászatunk vázlatos története. — Irta dr. Györy Tibor. — A földrajz határárkait semmi sem hidalja könnyebben át a tudománynál. Az érte folytatott s vállvetett munkásság bár dicsőségére válhat egy nemzetnek, és nevet s halhatatlanságot ád az illető nemzet valamely szülöttének, de a munkásság nagy eredményei nemzetköziek s mint kerekek kapaszkodnak egymásba, hogy a nagy gépezetet -— a tudományt — tovább vigyék. Hazánk is igyekezett a világtörténelembe lépése pillanata óta átvenni a tudomány kész eredményeit, de viszont mindenkoron számtalan munkást is állított az úttörő munkálkodók sorába, s így orvosi tudományának fejlődése mindkét irányúlag a legszorosabb összefüggésben áll annak általános európai fejlődésével. Hánytorgatottabb. létéért folytonosabban s erősebben küzdő nemzetet, mint a magyar, keveset ismer a világtörténet. Török, tatár és német járom nyomta vállunkat századokon keresztül s ennél is tovább a testvérharcok átka. Ha a pusztulás korszakaiban néha-néha a tudomány európai középmértéke alatt is maradtunk, de általánosságban s legtöbbnyire a többi müveit államhoz simultunk; olykor-olykor pedig úgy is mint összes nemzet és úgy is mint egy-egy solitair lángelme szülőhazája, kimagaslottunk a többi nemzet közül. Kettős érdeme tehát a küzdelmes múltú magyarnak s gyógyászatának nem gyengesége, de ereje, hogy el nem maradt a tudomány mindenkori átlagától, de vele még lépést tartania is sikerült, sőt Európa többi államait is régi idők óta ellátta kiváló férfiakkal. * * * A legrégibb gyóg}rászati maradványok a rómaiak korából származtak reánk, midőn hazánk földje még Pannóniának és Daciának neveztetett. Ilyenek a budai oldalon s Herkulesfürdőben fennmaradt római fürdők, a hygiene szolgálatára épített vízvezetékek, továbbá az aquincumi kutatások áítal napfényre került orvosi eszközök. A szláv korszak emlékét idézi fel nehány szláv eredetű orvosi kifejezésünk. Eleink bejöttétől fogva Szent István királyig, vagyis azon időig, a midőn a magyar helyet foglalj az európai történelemben, nem lehet egyébről szó, minthogy a mythologiabol válasszuk ki a gyógyászati részleteket s ezeknek fővonásai közösek a többi nép mythologicus gyógyászatáéval. A betegségeket s a halált isten haragja vagy az isteni jóságot ellensúlyozó rósz szellemek, köztük az ördög, ideMagyar orvosi Vartemecum, ^
