Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története

zik elő; de befolyásolják azt emberek, varázsolok és boszorkányok is, kik az.embereket megrontani képesek; továbbá a csillagok állása, a földrengések, égi tünemények stb. A gyógyítást természetesen azok végezték, a kik e földfeletti hatalmakkal való összeköttetés és érintkezés tehetségével felruházottaknak tartattak, t. i. a táltosok. A büntető harag megbékítése — imádság és áldozatok — voltak a fő gyógyító eljárások. Ezek, illetve a róluk táplált nézetek a mysticismusnak váltak szülőanyjává, mely ezután még nagyon sok időn keresztül — sőt a laikus közönség körében napjainkig belejátszik a tudományos gyógyászatba.

Csaba füve íré (pimpinella saxifraga), Szent László füve (gentiana) s a később még említendő Erzsébet királynő Aqua reginae Hungariae-je mysticus gyógyító szerek voltak, mert felsőbb sugalmazásnak köszönik használatukat. Ugyancsak a mysticismus világába vág a mölki krónika amaz érdekes adata, mely a magyar királyoknak egy sajátos képességéről emlékezik meg: mérgezetteket a kereszt testretételével meg tudnak gyógyítani. Mindezen adatok fejedelmeink gyógyító képességének hirdetői, s méltán sorakoztatjuk közéjük a világtörténelem egyik legköltőibb alakját, II. Endre leányát, magyar Szent Erzsébetet, a ki — Holbein, Murillo, Benczúr és mások ecsetének tanúsága szerint is — a leprásoknak volt gondviselő geniusa.

Első királyunknak a koronáját is orvos ajándékozta: II. Sylvester pápa, a ki trónralépése idejéig mint rheimsi bencés szerzetes, Gerbert d’Aurillac néven, a gyógyászat alapos, messze hirü növelője volt. Az ő rendje, a bencéseké, volt az, mely a VI. századtól fogva a keresztény nyugat kultúrájának s így vele együtt a gyógyászati tudománynak is őri- zője volt. A gyógyítást a keresztényi szeretet és irgalmasság nevében s a rend alapítójának, Nursiai Szent Benedek meghagyására folytatták: „Infirmorum cura ante omnia et super omnia adhibenda est, ut sicut revera Christo, ita eis serviatur. Ergo cura maxima sit Abbati, ne aliquam ne- gligentiam patiantur. Quibus fratribus infirmis sit cella super se deputata, et servitor timens Deum et diligens et sollicitus. Balneorum usus, quoties expedit, afferatur“ etc. Ezen rendi parancs folytán a szerzeteseknek kötelességévé tétetett a betegek gyógyítása s e feladatot már első, a maga szt. Benedek által alapított monte-cassinoi kolostorukban teljesítették; ennek hagyományait vette át a IX. században, sőt fejlesztette még tovább a híres Salerno, mety a XIII. században egyetemi rangot és szervezetet kapott s mint ilyen még a XIX. század elejéig fennállott.

Szent István királyunk érdeme, hogy a gyógyító bencés rendet hozzánk betelepítette. 1015-ben állította fel számukra az első kolostort, a pécsváradit, melyet hogy kórházi célokra is berendezett, az alapító levél ama rendelkezése bizonyítja, mely szerint négy szolga a betegek gondozására és hat a fürdők szolgálatára lett kirendelve.

A pécsváradival megkezdett sorát a kolostoroknak es apátságoknak még maga Szent István, majd pedig utódai is folyton gyarapították, úgy hogy azok száma a XIII. században az időközileg betelepített egyéb szerzetes rendek által alapítottakéval együtt 64-re rúgott. A bencéseket a jótékonyság és ápolás gyakorlásában a többi szerzet is támogatta, így főleg a johanniták s a keresztes lovagok, kik rendszerint mindjárt gyógyító erejű források mellett telepedtek le. — A XIII. század végén (1292) azonban az első világi kórház: a szebeni is felépült s pár évvel ezelőtt

2 Györy Tibor