Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Jurkinyi Emil: Betegsegélyző pénztárak és egyletek
54 Jurkiny Emil tagjáruléknak 16‘5°/0-át fordítottak — átlag. A gyári és vállalati pénztárak tagjövedelmük 22*3°/.,-át, a kerületi pénztárak ennek 16'4°/0-át, a magán- pénztárak ellenben 13*2"/, -ot, az ipartestületi pénztárak csak 11’4%-ot fordítottak orvosok díjazására. A pénztárak tagjövedelmük 44%-át táppénzek és kórházi díjakra, 16°/o“át orvosokra, 16°/„-át gyógyszerekre, 14°/0-át igazgatási kiadásokra, 10%-át egyebekre fordították. A törvény meghagyja, hogy a pénztárak kötelesek tagjaiknak ingyen orvosi segélyt biztosítani, valamely a pénztár igazgatósága által kijelölendő s orvosi gyakorlatra jogosult orvos által, de nem Írja elő, hogy hány orvost alkalmazzanak, azt sem, hogy minő fizetésekben részesítsék őket. Az Orvos-Szövetség e végből kijelentette, hogy nagyobb helyeken legalább 500 tagra jusson egy orvos, és hogy az orvos fizetése legyen a tagiáruléknak legalább 15°/0-a. A családtagok kezelése, a nagyobb távolság okozta időveszteség, járványok által feltételezett munka többlet természetesen ezen felül honorálandó. A legtöbb pénztár ez idő szerint fix fizetéssel ellátott orvosokat alkalmaz. Külföldön több helyütt s nálunk itt-ott a pénztárak tagjaiknak a szabad orvosválasztást biztosítják; utóbbi alatt értjük a tagok azon jogát, hogy ők az arra vállalkozó orvosok közül szabadon választhatnak maguknak kezelő orvost. E célra a fővárosi orvosok egy része külön egyletet alakított (szabadon választható orvosok egylete), mely kötelezi magát az illető pénztár és a nevezett egylet között létrejött szerződés értelmében a pénztár betegeit kezelni. Az illető pénztár átengedi tagjövedelmének bizonyos °/„-át (legkevesebb 15%-ot) a nevezett orvosegyletnek, az egylet viszont köteles a pénztár valamennyi betegét orvosilag ellátni. Az egylet a működés arányában elégíti ki tagjait alapul véve a látogatások számát vagy a betegségi eseteket. Ezenkívül némely pénztár a nem teljesen szabad orvosválasztás rendszerét is követi; pl. a pénztár maga jelöli ki azon orvosokat, a kik közül a tagok választhatnak, vagy: a járó betegek részére fix orvosokat alkalmaz, a fekvők szabadon választhatnak, vagy: a pénztár igen sok orvost alkalmaz fix fizetéssel, a kik közül a tagok szabadon választhatnak. A pénztári orvosok a pénztárakkal szemben bizonyos kötelességekre vállalkoznak. Első sorban a betegek gondos gyógyítása, humánus bánásmóddal; azután: a betegek Írásbeli bejelentése, a táppénzek kiutalványozása, a meggyógyultak kirovatolása, a betegek részére jó, de olcsó gyógyszerek rendelése, az előirt miniszteri rendelet és pénztári utasítás szerint való vényirás, sürgős és kisebb műtétek végrehajtása, gyógyászati segédeszközök ajánlása, kórházba utalás, a színlelés felderítése és bejelentése, napló vezetés, statisztikai kimutatások beterjesztése, üzemi balesetek külön bejelentése, orvosi értekezleteken való résztvevés, a pénztár szabályzatainak és ügyrendjének ismerése és ahhoz tartása, stb. Ily sokféle — a privát betegeknél többnyire elő nem forduló szolgálattal szemben a pénztári orvos fizetése igen szerény, és dacára annak az orvosok nagy része készséggel vállalkozik a pénztári terhes munkára, abban a tudatban, hogy egy magasztos humánus célnak szolgál. II. A betegsegélyzŐ egyletek oly, szabad társulás alapján létesült, hatóságilag jóváhagyott intézmények, melyek tagjaiknak csekély heti vagy havi befizetések ellenében betegségük esetén : betegpénzt, ingyen orvost,
