Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Minich Károly: Az orvosi szakértő működése
42 Minicli Károly mily méretű löveggel, mily irányból és körülbelül mily távolságból intézték. (242. §.) Gyermekülésre gyanús esetekben figyelembe veendő, vájjon a gyermek újszülött és élve született-e, érett és életképes volt-e ? Elve születés esetében a 241. és 242. §§-ban körülirt kérdések válaszolandók meg; halva szülöttségnél a halál időpontja és oka is kiderítendő. (243. §.) A vegyészi vizsgálatot az országos birósági vegyész teljesíti. (244. §.) Testi sértések véleményezésénél a gyógyulás időtartama állapítandó meg. Törvényszéki, törvényhatósági, államrendőri, járási, községi vagy körorvos véleménye testi sértés minőségének és gyógyulási időtartamának meghatározására bizonyítékul elfogadható. (245. §.) Elmezavar vagy öntudatlanság gyanúja esetén a terheltet két orvos szakértőnek kell megfigyelni. (246. §.) A főtárgyalásra vonatkozólag az uj bűnvádi perrendtartás előírja, hogy a szakértőnek vagy ellenőrző szakértőnek a megelőző eljárás alatt adott véleménye csak akkor olvasható fel, 1. ha azt közhatósági orvos adta és az eljárás súlyos testi sértés büntette vagy testi sértés vétségé miatt folyik, 2. ha a véleményt az igazságügyi orvosi tanács, az országos birósági vegyész illetőleg a felülvéleményezésre hivatott más testület vagy hatóság adta, 3. ha véleményt adott szakértő a tárgyalásra nem volt megidézhető vagy ha a megjelenésben akadályozva volt. (313. §.) Ebből kifolyólag a fel nem sorolt minden más esetben a véleményező szakértő a a főtárgyalásra beidézendő és kihallgatandó. A 309. §. intézkedik, hogy a még ki nem hallgatott szakértő ne lehessen jelen a másik szakértő kihallgatásánál. Rendszerint az elnök hallgatja ki a szakértőket, dé kívüle a bírák, a vádló, a vádlott, a védő és a magánfél vagy képviselője is intézhetnek kérdéseket a szakértőkhöz. (307. §.) A védelem indítványára a bíróság megengedheti, hogy a szakértőket első sorban a felek képviselői hallgassák ki. Ez esetben a birósági szakértőkhöz először a vádló, a védelem szakértőjéhez (az ellenőrző szakértőhöz) először a vádlott vagy képviselője intéz kérdéseket. (308. §.) Az élő egyének vizsgálata a klinikai vizsgálatok módjára történik. A felveendő jegyzőkönyv mint általában minden birói szemlejegyzőkönyv több részre oszlik. A bevezető rész, a melyet a vizsgálóbíró szerkeszt, a vizsgálat helyének, idejének, tárgyának és céljának megnevezését, a vizsgálatban résztvevők felemlítését és a vizsgálóbírói végzés számát, keltét tartalmazza. Maga a vizsgálati rész több fejezetre osztható és ezek római számokkal jelölhetők meg; élő vizsgálatnál az első fejezetben az előzményi adatok foglalhatók össze, a melyek részint a megvizsgált előadásából, részint pedig az iratokból menthetők és a megvizsgálandó sérülés létrejöttének, a hozzá csatlakozott betegségnek történetét tartalmazzák. A második fejezet a tulajdonképpeni vizsgálati eredményt foglalja össze és célszerűen „vizsgálat14 czimmel látható el. A harmadik rész az orvos szakértői indokolt vélemény. Ha a birói szemle tárgya valamely eszköz, állati és növényi anyag, ruházaton levő folt, úgy a vizsgálati jegyzőkönyv hasonló módon szerkesztendő. A holttestvizsgálatra vonatkozólag a m. kir. belügyminiszter által az igazságügyminiszterrel egyetértőleg megállapított 1887. évi 78,879 II. számú xitasítás intézkedik. Az új perrendtartásban foglalt intézkedéseken kívül ebben találjuk még a meghívott két szakértő teendőinek közelebbi meghatározását. A 17. §. kimondja, hogy a hullavizsgálatot a törvényszéki ille-
