Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Minich Károly: Az orvosi szakértő működése
Az orvos szakértői működése 43 tőleg hatósági orvos, vagy ha ilyen nincs jelen, úgy a vizsgálatban gyakorlottabb köteles intézni és végezni; az ö kötelessége a leletet a vizsgálat folyamán jegyzőkönyvbe mondani; a második szakértő a boncolást teljesiti és ennek befejezése után a holttestet rendbe hozza. Nézeteltérés esetében mindenik a maga nézetét külön veszi jegyzőkönyvbe és külön irja alá. A 20—29. §. a boncolási technikát ismerteti Rokitanszky eljárása szerint, de ezen eljárás az utasítás szerint sem kötelező, mert a Virchov- féle, a mely jelenleg az általánosan elfogadott és - tanított, ép úgy használható, sőt célszerűbb is. A 30 34. §. az újszülöttek hullavizsgálatával foglalkozik és különösen a méhen kívüli élet bizonyítására felhasználható próbákat ismerteti tüzetesen. lg}7 a tüdő légzési próbájának kivitelére vonatkozólag előírja, hogy a légcső a szegycsont felett alákötendő, a tüdők a szívvel és kedeszmirigygyel együttesen veendők ki, a szív és kedesz- mirigy eltávolítása után a tüdők az úszóképességük meghatározására hideg vízzel telt edénybe helyeztetnek, ezután a hörgők vizsgálata következik majd a tüdőkbe tétetnek bemetszések (sercegés légzett tüdőknél) és végül a tüdők kisebb részekre darabolva úszási képességükre vonatkozólag vizsgáltatnak meg (úszás a víz színén, annak színe alatt vagy a vízben, emelkednek-e víz alatti gyúrásnál apró léghólyagok, úszási képesség a gyúrás után, a bizonyos számú egyenlő nagyságú tüdődarab közül hány darab úszik és hány darab merül el stb.). A gyomorbél úszási próbájára vonatkozólag az utasítás megköveteli, hogy a gyomor a gyomornyitónál és gvomorcsukónál, az éhbél pedig a nyombél alatt egy arasznyi távolban aláköttessék, az így alákötött gyomor és bél egészben vízbe helyeztessék. Az utasítás 38. §. megszabja a jegyzőkönyv szerkesztésének módját: a bekezdő fejezetben a boncolást elrendelő hatóság nevét, a vizsgálati végzés számát, keltét, kézbesítésének idejét, a vizsgálat helyét, idejét (a nap mely órájában, milyen világítás mellett), a jelenlevők felsorolását foglalja magában. Maga a lelet római számokkal megjelölt fejezetekre osztandó pl. külső, belső vizsgálatra, a ruházat, esetleges eszközök leírására. A római számmal jelölt főrészek nagy betűkkel jelölt szakaszokra, ezek arab számokkal jelzett tételekre és ez utóbbiak kis betűvel ellátott pontokra osztandók. Az arab számú tételek az egész jegyzőkönyvön végig folytatólagosan jelölendők meg. A lelet felvételénél a méretek és mennyiségek számokban, cm. és grammokban fejeztessenek ki. A használt kifejezések lehetőleg népszerűek legyenek. Mérgezés gyanúja esetében a vegyi vizsgálatra a 1897. évi 45,333. I. m. rendelet értelmében a következő hullarészek és anyagok teendők félre : 1. A nyelőcső alsó és a nyombél (duodenum) középső része kétszeresen aláköttetvén, a lekötési helyek között átmetszetik és a gyomor tiszta edény felett felnyittatván, az I. számú üvegedénybe helyezendő, a melybe a gyomor- és béltartalom is jut. A tartalomban foglalt növényrészek, jegecek, szemcsék külön összegyüjtendők. A gyomornyákhártya esetleges leöblítéséből származó mosóvíz 4L- számmal jelölt üvegedénybe teendő. 2. Az éhbélnek egy méternyi, a vastagbélnek fél vagy háromnegyed méternyi részlete a III. számú üvegedénybe teendő. n ,,, 3. A májból 600 gramm, az egyik egész vese, és a lépből, szívbo* és tüdőkből egyenkint 100—100 grammnyi mennyiség a IV. számú,
