Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Deutsch László: Parasitologia
200 Deutsch László mondható, hogy egykor a sejtnek oxydáló, sőt syntheticus folyamatait külön fermentumok hatásából fogjuk magyarázhatni. b) A b. protoplazmájáról, mint chemismusuk eredményéről, már fentebb volt szó. E helyen csak arra a gyorsaságra akarunk utalni, a melvlyel egyes b. testüket felépítik, és mely sok infectiós betegség gyors kifejlődését, s a b. szerfeletti elszaporodását érthetővé teszi. A b. kultúrájának egyes sajátságai, minők alak, nagyság, szín, összeállás, nyilván az egyes b. egyedek assimilativ és syntheticus életműködésének faji sajátosságaiból magyarázhatók. c) A b. anyagcsere termékeinek ismerete rendkívül fontos, mert a legbiztosabb diagnostikai módszereket szolgáltatja az egyes bakt. fajok elkülönítésére, ugyanis a b. által okozott bomlások a b. faj és a tápanyag szerint rendkívül változatosságot mutatnak. Ha a bomlástermékek között egy bizonyos kémiai anyag praevaleál, a mely egy megfelelő könnyen hasítható tápláló anyag assimilálódásának eredménye, akkor erjedésről szólunk ; elvi különbséget azonban az erjedési és egyéb bontó folyamat között nem találni. Az erjedések egy része anaerob módon folyik le (vajsavas érj.), mások bőven igényelnek oxygént. A fehérjék felbontása alkalmával (rohadás) peptonok és alb/rmosok, továbbá alkaloid szerű anyagok (putrid méreg, sepsin, collidin, neurin, cho- lin, különböző magasabb aminvegyületek), amido savak (leucin, tvrosin), amin vegyületek, szerves savak (hangya-, ecet-, propion-, vaj-, tej- borostyánkő-sav etc.), aromás vegyiddel'• (ijenzol származékok egész sora), kénhydrogén, ammóniák, szénsav és víz keletkezik. A szénhydrátok bontásánál egyes fajok savat képeznek (^alsóbb zsírsavak sora), e mellett kevés aethylalkoholt. esetleg magasabb alkoholokat, alde- hydet, acetont. szénsavat, vizet. Bizonyos cellulose-bontó b. metlránt is képeznek, néha szabad nitrogént. A szénhydrátok (pl. szőlőcukor) bontásánál sok b. szénsavat termel, a melynek jelenléte vagy hiánya fontos diagnostikai jelül szolgál. A zsírokból egyes fajok a megfelelő zsírsavat és glycerint hasítják le. Diagnostikai tekintetből rendkívül fontosak a bomlási terményekként fellépő színanyagok, a melyek a táptalajt vörös, sárga, zöld, kék és ibolya színre festik az egyes chromogén fajok természete szerint. Egyes b. eddig közelebbről nem ismert keserű és csípős izü, és rósz szagú termékeket (keserű tej, rothadás), más fajok redukáló anyagokat termelnek. Végezetül tárgyalnunk kell azokat a mérgeket, a melyeket egyes fajok produkálnak. E mérgek két csoportba oszthatók: 1. Baktérium proteinek, melyeket a b. sejtekből maceratió vagy mechanicai eljárások útján lehet nyerni. Az állati szervezetben gyulladást és lázat okozó fehérjenemü anyagok, melyek a hevítés hatásának sokáig ellenállának. Ide tartoznak pl. a tuberculin, a mailéin, a Kocli-féle új R. tuberculin, ide tartoznak egyes védő ojtásoknál alkalmazott ojtóanvagok, minők a Haffkin-féle lympha, a Wright-féle typhus ojtóanyag, Ferrán cholera-vaccinje (= pestis, typhus ill. cholerá- nak megölt tenyészete). 2. Toxinok rendkívül labilis vegyületek, a melyek 65° hőmérséklet által rövid idő (félóra) alatt hatástalanokká lesznek, alkohol és bizonyos só íMg sulfát) oldatok által kicsaphatok, azaz mindenben a fermentumokhoz hasonlóan viselkednek. Egyesek rendkívül intenzív mérgező hatások kifejtésére képesek, s toxicitásukban az ismeretes többi mér-
