Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Deutsch László: Parasitologia
Parasitologia 199 hatása is életének külső viszonyaitól függően rendkivüli eltéréseket mutathat föl. A b. sejtek complicált protoplasmája az egyes külső behatásokra más- és másképen reagál, úgy hogy a változó életviszonyok eredményeként az életműködés is változni fog. A b.-ok életműködése mechanikai, optikai, hő és vegyi hatásukban nyilvánul. 1. Mechanikai hatásnak számítjuk a b. önálló mozgását, a melyet a csillók közvetítenek. E mozgásnak irányát a baktériumok plasmájának bizonyos kémiai anyagok iránt való érzékenysége szabja meg. a melyek a baktériumokat magukhoz vonzzák (positiv chemotax'm), vagy ellenkezőleg maguktól mintegy eltaszítják (negativ chemotaxis.) 2. Némely b. fajok optikai hatásokat fejtenek ki, a mennyiben életükben világítanak (phosphoreskáló u. n. photobakteriumok). Pathogén ilynemű b. eddig nem ismeretes. 3. Némely, főként erjesztő, b. fajok hőt produkálnak; ide tartoznak pl. azok a fajok, a melyek a nedvesen berakott szénának, dohánynak, gyapotnak erős melegfejlesztéssel járó elerjedését okozzák. 4. Legismertebbek a b. vegyi hatásai, a mennyiben ezek tanulmányozása bő világot vet a b. biológiájára. E vegyi hatások a baktériumok életében különböző szerepet játszanak. Némelyek képesítik a b. sejtet arra, hogy energia- és tápanyag szükségletét a környező táptalajból assimilál- hassa; e célból a sejt tormenteket termel, a melyek egyrészt a környező táptalaját bontják fel, másrészt a fölvett tápanyagoknak hasításában és assimilálásában szerepelnek. E fermentumokat a melyek hatásukban a magasabb lények emésztő fermentumainak analogonjai, assimiláló fermen- tumoknak nevezhetjük (1). Az assimilált anyagok újólag két csoportba oszthatók. a mennyiben egyik részük a baktérium protoplasmájába, annak állandó alkotó része és vázaként belép, másik részük pedig, miután a sejt életében szerepét elvégezte, mint fölösleg a sejtből eltávozik, illetve kiürül. Azok alkotják a sejt plasma tömegét (2), s valósziniileg komplikált synthe- sisek útján jönnek létre, ezeket az anyagcsere-termékek gyűjtőneve alatt foglaljuk egybe. a) A b. fermentativ hatása rendkívül elterjedt. Pontos vizsgáló eljárások kimutatták, hogy a b. sejtek (e tekintetben az élesztő és fonalas gombák a hasadóktól eltérést nem mutatnak) protoplasm áljukban igen sok féle fermentumot tartalmaznak, a melyek egyrésze a környező folyadékba is át megy, más részüket (enzymek) a sejtekből csakis azoknak komplikált mechanikai összezúzása után nyerhetni. A kimutatott fermentumok közül említjük a diastaset, a mely a keményítőt oldott keményítővé viszi át és dextrinisálja, a dextrinase-t és maltase-1, a melyek a dextrint malátacukorrá és ezt szőlőcukorrá alakítják át, az invcrtint (sucrase), a mely a nádcukrot invertálja, az oltó (tejcoaguláló) és plasmase (véralvasztó) fermentumot, továbbá a fehérjenemüek oldó fermentum ait, minők a proteolytikas fpepto- nizáló) fermentumok, a megalvadt tejet oldó casea se, a fibrint oldó fbrinase etc. A növényi celluloset oldó cytase, a zsirt emulgeáló lipase, a pentos- cukrokat oldó pentase, a húgyairyagot felbontó urease, a cukorbontó zymase (erjesztő férni.) mind az assimiláló fermentumokhoz tartoznak. Az említetteken kívül valószínű, hogy a b. sejt még számos assimi- láló fermentumot produkál, sőt újabb vizsgálatokból az is valószínűnek
