Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Deutsch László: Parasitologia
198 Deutsch László A hő iránt a b. különbözően érzékenyek. Tenyésztési alakjaik liosz- szas megfagyást is jól viselnek el, azonban a magasabb temparaturák iránt igen érzékenyek, a mennyiben V2 órai hevítés 55’-ra tönkre teszi azokat. A spórás alakok sokkal ellenállóbbak. (1. „Desinfectió“ fejezetet). A b.. tenyész határai sokkal szükebbek élethatáraiknál: a legtöbb pathogen baktérium 10 — 15" mellett indul növekedésnek, és 42—45' mellett szaporodásuk már megszűnik. Legjobban tenyésznek (optimum) a parasita b.-ok a test hőmérséke mellett (37" -38") pl. egyes fajok (obiigát parasiták, tuberculosis b.) növekedését már kis hőingadozások is megakasztják. Az u. n. thermopliü bakt. növekedésének felső hőhatára a fenti hőfokoknál sokkal magasabban fekszik, igy a hévvizek egyes b. 65"—70-nyi meleget elbírnak. Ellenkezőleg egyes (tengervizi) fajok növekedése már egy-két fokkal a fagypont felett megindul (psychrophil b.). A túlságos fény egy baktérium növekedésére se hat be kedvezően legjobban tenyésznek a b.-ok a direkt és diffus napfény kizárása mellett,, az u. n. thermostat szekrényekben. Az oxygéhhez való viselkedésükben a b. egymástól tetemesen eltérhetnek. Vannak fajok, a melyek oxygén szükségletüket, a melyből életenergiájukat födözik, a környező levegőből veszik, ezeket aérob fajoknak nevezzük; más fájok az életük fenntartására szolgáló oxygén mennyiségét nem oxydátio utján, hanem kémiai energiában gazdag táptalajok hasítása utján nyerik; ezeket, minthogy a levegő oxygénja rájuk károsan hat, anaeroboknak nevezzük Pasteur szerint. Ilyenek pl. a tetanus, botulismus, oedema malignum, vajsavas erjedés baciÜusa stb. A legtöbb pathogen fáj aérob, azonban megél (facultativ) az. anaerob életben is (facultativ anaerob); ritkábban azok, a melyeknek az oxygén nélkülözhetetlen (kötelező v. obligat aérobok), a mi könnyem is érthető, minthogy az állati szervezet belsejében csakis a véráram tartalmaz szabad oxygént mig a szövetek nedve inkább szénsavban gazdag. Erős oxygénkötő b.-ok társaságában még az anaerob fajok is megélnek a szövetek mélyében, innen magyarázható pl. a szigorú anaéi'ob tetanus- bacillusnak az emberi szervezetben való életbenmaradása. Kémiai anyagok hatását illetőleg 1. Desinfectió fejezetet. Egymásra való hatásukra való tekintettel a b.-t aynergeiáhra és anta- gonistálra oszthatjuk fel, a szerint hogy az egyik fáj életműködése a másik faj növekedését kedvezőleg befolyásolja-e vagy sem. Az első eshetőség (symbiosis), a melyet sok fajra nézve (pl. staphylococcus és influenza) kísérletileg kimutattak, a vegyes fertőzések tanára vet némi világosságot. A baktériumok antagonismusa pedig talán még a gyógyításban fog szerepet játszani. (1. bakteriotherapia, 210. 1.) ; máris a pyocyaneus bizonyos, bomlási termékét, a pyocyanaset, ajánlja Emmerich a pokolvar (anthrax) gyógykezelésére. Az állati szervezetre való hatásuk alapján a b. két nagy főcsoportba, oszthatók, saprophytákra és parasitákra; az elsők táplálkozásukhoz szolgáló anyagot csakis holt organikus anyagokból veszik, a parasiták élő. organikus anyagok bontására is képesek (pathogén fajok.) Az infectio fogalmáról alább szólunk. I)) A baktériumok élet működése. Míg régebben a szigorú faji theoria alapján az egyes baktériumokat életműködésük szerint igyekeztek külön választani, újabban tudatában vagyunk annak, hogy egy azon b. fajnak
