Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Deutsch László: Parasitologia
Parasitologia 197 folytán elpusztulnak, az ellenállók (spórák) esetleges kedvező táptalajon további fejlődésnek és szaporodásnak indulnak. A levegő baktérium tartalma ezek alapján mindig a talajtól függ: a tenger levegőjét meg magas hegyekét sterilnek találták, mig szennyezett kórtermekből, börtönökből vett próba egy literje 10—20 csillát tartalmazhat. A pathogen csirák közül a föld főként az anaerobok terjesztésében játszik szerepet (tetanus, oedema malignum), a vizzel a typhus, cholera csirák, a levegővel pedig az exanthemás betegségeknek (eddig ismeretlen) csirái, a diphtheria bacilíusa, s a gümőbacillus kerül az emberi szervezetbe. C) A baktériumok vegyi összetétele és életük feltételei. A baktériumok teste u. n. mykoproteinböl (Nencki) vagy baktérium fehérjéből, nucleinekből, zsirból és szénhydrátokból, hamu alkatrészekből és vízből áll. A mykoprotein összetételében a különböző fajok szerint változik, kén és foszformentes. A nucleinek a mag praevaleálásának megfelelően aránylag tetemes mennyiségben találhatók. A zsirnemü anyagok főként az u. n. saválló baktériumokban képződnek, és azok nehéz festhe- tőségét és decolorátióját okozzák (gümőbacillus csoportja). A szénhidrátok a cellulosehoz állanak közel. A hamu alkatrészek közül eddig kimutatták a K, Na, Ca, Mg, Cl, S, P elemeket, ritka esetben a Br-ot. Látható ebből, hogy a baktériumok teste komplikált assimilativ folyamat utján épülhet csak fel. A testük felépítéséhez szükséges anyagokat a b. részben a tápláló talajukból részben a levegőből veszik fél. A táptalajból fedezik N, C, S, és só szükségletüket, a levegőből pedig — nem mind — az oxygént. A nitrogén szükséglet fedezésére a b. vagy fehérjét bontanak, vagy pedig nitrogénjüket különböző amin, amidosav (pl. asparagin, leucin) és amid (pl. húgyanyag) vegyületekből hasítják le; némelyek ammóniák sókkal, sőt légenysav sókkal is megelégesznek, ha e mellett organikus szénvegyületeket is találnak. A levegő nitrogénjének assimilálására a talajnak u. n. nitrobacteriu- main kívül csakis a leguminosák gyökér bacteriumai képesek. Szén szükségletüket a b. a táptalaj legkölönbözőbb organikus szénvegyületeiből fedezik : a levegő szénsavának assimilálására azonban (kivéve a nitrobacteriu- mokat) nem képesek. Kén szükségletüket részint a fehérjék szétbontásából, részint a sul- fátokból fedezik. A rendes laboratóriumi táptalajok, mint húslé-pepton-gelatina, liúslé- pepton-agar, húsleves, m. p. cukorral vagy a nélkül, glycerin-agar, tej, burgonya szeletek, valamint a specialis esetekben használt megalvadt vagy folyékony vérsavó, serum-agar, ascites - és véragar etc. a tápanyagokat rendkívül kedvező elosztásban tartalmazzák, úgy hog)r a b. azokon kedvező életföltételeket találnak. Különbséget a növekedés intenzitásában a táptalajnak vegyhatása, továbbá a tenyésztési hő, és a fénynek esetleges behatása hoz létre. A táptalajnak vegyhatása általában rendkívüli fontosságú az egyes b.-ra nézve ; általában növekedést érhetünk el teljesen amphoter vegyha- tás mellett is, azonban a növekedés maximumát az egyes fajokra nézve más és más speciális aciditási vagy alkalinitási fok meílett hozzuk létre. A takonykor bacilíusa pl. határozottan savi vegyhatást igényel, épúgy a fonalas és élesztőgombák.
