Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
Kórbonctani repetitorium 175 tapintat egyenetlen: és pedig vagy finoman szemcsés (tuberculosis miliaris) vagy egyenetlenül göcsös (u. n. góc megbetegedések). — A tüdő metsz- lapján változást mutathat 1. a szín; lehet a tüdő ; élénkpiros (hyperaemia activa, tüdőlob bevezetője), livid kékes piros (atelectasia e resorptione), sötét barna piros (cyanosis pulmonis, ha inkább vörös: induratio rubra, ha inkább barna : induratio brunea) halvány szürkés (ha e mellett hús tapintatú : atelectasia e compressione, ha máj tapintatú : pneumonia crouposa, ha légpárna ta]3Íntatú: emphysema); sárga (tuberculosis vagy tumor pulmonis), végre palás szürkés fekete (pigmentatio, anthracosis). — 2. a lekaparható váladék; lehet az igen nagy mennyiségű savó, a mely vagy dúsan habzó {oedema púim.) vagy légtelen (splenisatio), vagy véres (hyperaemia activa et passiva púim.); lehet tiszta vér — a mikor a vérrel telt terület vagy lobaris (hyperaemia hypostatica) vagy ék alakú multilobularis (infarctus) vagy lebenykés kiterjedésű (haemorrhagia) — lehet sűrű genyszerü folyadék, zsir emulsio (pneumonia in resolutione), lehet geny — a mely vagy nagyobb gócokból (pneumonia abscedens) vagy praeformált lumenekből (bronchitis purulenta) ürül, — tömött alveolaris csapok tömege (pneumonia fibrinosa), tüdőszövet cafatok (gangraena pulmonum); végre lehetséges, hogy a tüdőfelszínről semmi sem kaparható le (atelectasia, emphysema). 3. a metszlap simasága; lehet a metszlap diffuse szemcsés, egyenetlen (pneumonia) — ha e mellett vörös: hepatisatio rubra, ha szürke : hepati- satio grisea, ha sárga: hepatisatio flava s. caseosa-ról beszélünk — lehetnek a metszlapon besüppedések, a melyek vagy livid kékes vörösek (atelectasia) vagy szürkés palás hegesek (pneumonia interstitialis); lehetnek anyag hiányok (caverna), melyek fala sima heges (régi caverna), vagy sajtos (friss gümős c.) vagy üszkös cafatos (gangraenosus caverna), lehetnek végre a metszlapon kiemelkedések. Ez utóbbiak vagy kölesnyiek transparensek — egész tüdőre elszórva: tuberculosis miliaris universalis, a tüdő ékalaku területeire localisálva: tuberculosis mil. circumscripta, csoportosan bron- chusok és véredények mentén elhelyezve tuberculosis peri bronchialis et perivascularis vagy nagyobbak egészen borsónyiak, sajtosak (bronchitis et peribronchitis caseosa), vagy lobularis kitérjedésüek, — a kiemelkedő lobulus lehet légtartó (emphysema lobulare), vérrel telt (haemorrhagia), gyengén szemcsés szürkés vörös légtelen (bronchopneumonia), ugyanilyen sárgás sajtos (bronchopneumonia caseosa), sűrű genvnyel telt (abscessus pulmonis) — végre lehet ékalakú vérrel telt (infarctus haemorrhagicus). 4. a vér edényekben, melyek rendesen üresek vagy lazán alvadt vérrel teltek, lehet falhoz tapadó, száraz, törékeny, sokszor a véredények elágazódásain nyargaló véralvadék (embolia arteriae pulmonalis). A légutak — larynx, trachea és bronchusok — vizsgálatánál a lumen tágasságára s tartalmára, a falnak simaságára ügyelünk. 1. Tágassága a légutaknak lehet nagyobb a rendesnél (főleg a bronchusokon; bronchiectasia) vagy lehet kisebb, szűkebb (laryngo, tracheo és bronchostenosis), mert valami kivülről összenyomja vagy belülről eldugaszolja vagy mert a faluk vastagodott. 2. tartalmuk rendesen levegő, lehet nyák (catarr- hus), savó (tracheitis et bronchitis serosa) geny (tr. br. purulenta), ev (tra- cheobr. putrida), fibrintömegek (tracheobr. fibrinosa s. crouposa, s. croup), vér (haemoptoe) és idegen test (kivülről bejutott vagy bronchiolith). 3. faluk lehet: duzzadt, — ilyenkor vagy belövelt (catarrhus) vagy savóval átitatott (oedema, főleg glottidis) vagy szövetében szaporodott, tömött
