Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
176 Krompecher Ödön és Yerebély Tibor (izomszaporodás: hypertrophia muscularis, hámszaporodás, pacchydermia) — lehet elvékonyodott (tracheobr. chronica atrophica), mutathat anyaghiányokat (ulcus, melynek jellegét 1. a 169. lapon) vagy kiemelkedéseket (tuberculum, papilloma, carcinoma) mely utóbbiaknál a diagnosist sokszor csak a górcső teszi bizonyossá. Pajzsmirigy (thyreoidea) vizsgálatánál a nagyság (30—60 gr.) s a metszlap viselkedése irányadó a diagnosisra. A pajzsmirigy lehet a rendesnél kisebb (atrophia thyreoideae) vagy nagyobb, utóbbinak vagy a vértartalmának szaporodása (hyperaemia activa főleg Basedow-kórnál, hyperae- mia passiva általános pangásnál) vagy kötőszövetének lobos besziirődése, genyedése (thyreoiditis abscedens) vagy szövet ujdonképzés (struma) az oka. A szövet ujdonképzés áttörheti a thyreoidea határait, s infiltrálhatja atypi- kus burjánzásával a szomszédságot, (struma maligna carcinomatosa s. sar- comatosa), máskor az ujdonképzés a thyreoidea határain túl nem terjed (struma benigna). Utóbbi esetben az ujdonképzés vagy a thyreoide edényeire (struma vasculosa) vagy mirigy állományára (str. parenchymatosa) vonatkozik. A mirigyes struma — mely vagy csomós (struma nodosa) vagy diffus (struma diffusa) mirigy csőszaporodás eredménye — másodlagos elváltozások szerint nyer specialis elnevezést; ily elváltozások: a mirigy csövekben colloid, transparens, barnás anyag felhalmozódása (str. colloides) a csövek cystikus tágulása (struma cystica), vérzések (struma haemorrhagica), a stroma kötőszövet nagyfokú szaporodása (struma fibrosa) esetleg amyloid elfajulással (struma amyloidea) vagy elmeszesedéssel (struma calcea s. ossea). A thymus physiologikusan a II. életévig növekedő, a pubertástól kezdve visszafejlődő, végre teljesen eltűnő mirigy, mely kivételesen marad meg a későbbi életkorban is. A pathologikus elváltozások vagy a meglevő vagy a persistált mirigy megnagyobbodásában állanak; a nagyobbodás oka: oedemás átivódás hirtelen keringési zavaroknál (asthma thymicum), vérzések, genyedés, göb (tuberculum v. gumma) vagy daganat képzés (lymphosarcoma) lehet. IV. Tápcsatorna. A tápcsatorna vizsgálatánál: a száj garat üreg, a táp csatorna (oesophagus, gyomor, bél), a mirigyei (máj, pancreas, nyálmirigyek) és a peritonealis üreg veendők figyelembe. Száj garat üreg-ben a falak színe (halvány rózsapiros) simasága és vastagsága mutathat elváltozást. 1. Színe lehet: halvány, fehér (anaemia), élénk piros belövelt (acut lob), livid kékes piros (cyanosis), vagy piszkos zöldes szürke (necrosis pl. scorbutnál). 2. Simaságát zavarhatja: felrakodás — a mely vagy porhanyós darabos lepedék (glossitis, tonsillitis catarrhalis) vagy összefüggő álhártya (pseudomembrana) s ilyenkor vagy vékony, anyag hiány nélkül levonható (croup) vagy vastag, sárgás, anyag hiánynyal letéphető (diphtheritis) — kiemelkedés, a mely vagy üreges és pedig savós (vesicula, ranula) vagy genyes (pustula, abscessus), vagy solid, rugalmas, tömött, sárgás (gumma, főleg a nyelvháton), esetleg merev, kemény kötő- szövetes (epulis, főleg gingiván), anyaghiány (ulcus), a mely lehet felületes sima alapú, éles szélű (u. catarrhale), sima alapú, mélyebb, vérző ml. diphtheriticum, főleg tonsillán), mélyre terjedő, üszkös, lepedékes
