Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
Kórbonctani repetitorium 159 és exsudatio indul meg, de az egyes esetben vagy inkább-, és pedig rendesen — a sarjszövet képződés lép előtérbe (innen a granuloma elnevezés) akár körülirt göb (gümő, guinnia) akár diffus sarjadzás (fungus, tophus) képében vagy az exsudativ folyamat a szembetűnő (meningitis purulenta- tuberculosa, pneumonia caseosa.) Szokásszerűen ide sorozandők: 1. Tuberculosis, gümőlcór, melynél a szövetekbe jutott tbc. bacillus körülirt vagy diffus sarjadzást, vagy exsudatiot indít meg. A körülirt sarjadzás, a gümő (ituberculum) oly módon fejlődik, liogv a bacillus hatása alatt a fix szöveti sejtek (kötőszöveti, endothel és hámsejtek) szaporodnak, növekednek, megduzzadnak (epitheloid sejt) esetleg több magvú gümős óriás sejtekké (a magok peripheriás, koszorús elrendeződésével !) lesznek s az igy képződött edénytelen sarjszövet peripheriáján gömb sejtes beszürődés lép fel; ez a typusos Schüppel-féle vegyes gümő. Ha a gümő főleg sarjszövetből áll, epitheloid, — ha főleg óriás sejtekből áll óriás sejtü, — ha pedig főleg gömbsejtekből áll: lymphoid gümőnek nevezzük. Makroskopice az ilyen fiatal gümő kölesnyi (miliaris, submiliaris) szürke, transparens, félgömbszerüen kiemelkedő ; több ily gümő összefolyásából nagyobb esetleg ökölnyi (agyban) gümő fejlődik (tuberculum conglomeratum s. solitarium). Magában a gümőben a sejt szaporodás inkább a bacillusnak, az exsudatio inkább a bacillus méreg hatásának a terméke. Difíus sarjazás ugyanilv módon fejlődik, azonban az alkotó elemek szabályos, gümős elrendeződése nélkül (synovitis fungosa, lupus, lymphadenitis makrocellularis). Exsudativ tuberculosus lob mint serosus, genyes, legtöbbször véres lob lép fel és kiséri, sőt elnyomhatja a gümő képződést a savós hártyákon (pleuritis, meningitis, peritonitis, synovitis tuberculosa), vagy serosus exsudatum kisérheti a gümő képződést a tüdőben (infiltratio gelatinosa). Ha pedig megalvadó fibrinosus exsudatum mellett a tüdő alveolusokban a tbc. bacillus behatására a hám szaporodik, desquammál — vagyis exsudativ lob productiv lobbal combinálódik: pneumonia caseosáról beszélünk. Úgy a tuberkulosus sarj szövet, mint a sejt dús exsudatum elégtelen táplálás és a tbc. méreghatás folytán elsajtosodik; a sajt vagy besürűsödik s elmeszesedik, vagy ellágynl s felszívódik, vagy ellágyulva valamely felületre tör s kiürül (caverna, fistula, ulcus). A sarj szövet ezenkivül kötő- szövetesen visszafejlődhetik (fibrosus gümő), esetleg hyalin módon elfajulhat (hyalin fibrosus, gümő). A tuberculosis patliogenesise. Ahhoz, hogy gümős megbetegedés fejlődjék, kell. hogy egyrészt a bacillus kellő számban és virulentiában kerüljön a szervezetbe, másrészt az inficiált egyén hajlamos legyen. A gümo- kórra való hajlandóság (dispositio) vagy veleszületett (pl. habitus phthisicus) vagy szerzett (pl. pneumonokoniosis, alkoholismus, diabetes, anaemia, puerperium). Bizonyos immunitas észlelhető szívbajoknál (stenosis ostii venosi sin.) mindenek szerint a vivőeres pangás folytán. —Maga a fertőzés vagy a méhen belül történik — a mikor is a tuberculosis bacillus a sperma (sper- matogen fertőzés) vagy pete (ovogen f.) utján, vagy a placentán (placentur is f.) keresztül jut a magzatba — vagy a méhen kívüli életben belégzes, lenyelés, beojtás útján. — Az elsődleges tuberculosus góc vagy a behatolás helyén lép fel (bőr, tüdő, bél, ivarszerv) vagy a behatolási kapu ép maiad
