Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
158 Króm pech er Ödön és Yerebély Tibor ide tartoznak továbbá az u. n. kóros szervülés (organisatio) esetei is, a milyenek: a kiizzadott fibrin, thrombus, besürüsödött exsudatum s/ervülése, idegen testek vagy elhalt tömegek betokolódása. — Productiv lob előfordul sávos hártyákon kérges megvastagodások (callositas) vagy összenövések (adhaesio, synechia) képében, többnyire fibrinosus álhártyák szervülése után ; előfordul nyálkahártyákon diffus vagy körülírt (polyposus) megvastagodások alakjában; végre szövetekben: hám szaporodás (desquamativ lob pl. a nyelv lepedék) vagy stroma szaporodás (inti. interstitialis chronica) képében (cirrhosis hepatis, nephritis, splenitis, myocarditis, orchitis, encephalitis interstitialis, osteosclerosis, endo- és mesarteritis). Valamennyi lobos folyamat vagy gyógyul vagy idültté lesz. Gyógyulásának feltételei, hogy a lobokozó behatása megszűnjék, az érfal laesi ója helyre álljon, az exsudatum felszivódjék, az esetlegesen lobosan pusztult szövet kiküszöböltessék (sequestratio, demarcatio) s végre, hogy a képződött anyaghiány regeneratio utján pótoltassék. Ha e feltételek egyike hiányzik, a lob idültté lesz. Ez magyarázza a clironikus lobokat idült mérgezéseknél és fertőzéseknél (alkohol, tbc, syphilis stb.), pangásos szervekben (induratio cyanotica, ulcus cruris varicosum), fel nem szivódó exsudatumoknál (carnificáló tüdőlob, csontláda képződés) és túl nagy anyaghiányoknál. Ha utóbbi esetben a szaporodó kötőszövet baktériumok behatása alatt ismét szétesik (tályog, tiidőcaverna), a sarjszövetet pyogen membranának nevezzük. A gyulladások nevét az egyes szerv görög nevéhez ragasztott itis végződéssel képezzük (hepatitis, meningitis, 'pericarditis, peritonitis); kivételesen egyes szervek lobjai külön névvel jelöltetnek pl. pneumonia, angina, phlegmone. A régi Galenus-féle cardinalis lobtünetek a rubor, calor, dolor, tumor és functio laesa Tdinikai lobsymptomák és a fentebbiekből önként magyarázódnak. Sebgyógyulásnál regenerativ és lobos folyamatok játszanak közre a támadt anyaghiány pótlására. Ha a sebszélek sebzés után összetapadnak úgy, hogy a sarjazás szemmel nem látható : reunio per primam intentionem, — ha az anyaghiány kiterjedt (tátongó metszett v. zúzott, fertőzött seb) s látható sarjazással gyógyul : per secundam intentionem a sebgyógyulás neve. Előbbinél a sebajkak közé ömlött vér a sebzés után megalszik s összetapasztja a lobos exsudatiótól duzzadt sebszéleket; az így fellazult sebajkak kötőszövete szaporodik, az alvadékba benövő linearis sarjszövetet producál, mely oldalról behámosodik s zsugorodva hegszövetté lesz. Másodlagos sebgyógyulásnál a folyamat lényege ugyanaz ; azonban a seb alapon fejlődő sarjszövet élénk piros, vérzékeny, bársonyszerü, lágy sarjak alakjában látható, és a végleges gyógyulást az esetleg zúzódás vagy fertőzés folytán elhalt szövetek ellökődése előzi meg. Ha a kellőnél több sarjszövet képződik, s a sebszéleken kinő: vadhúsról (caro luxurians), ha pedig a kellőnél több, rendesen a mélybe törő hám szaporodik: lobosan atypikus hámburjánzásról beszélünk. IY. Infectiosus granulomák. Az infectiosus granulomák oly sarjadzó lobok, melyeket specifikus baktériumok okoznak. A baktériumok hatása alatt itt is szövet szaporodás
