Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
Hazai gyógyászatunk vázlatos története 9 1652-ben megalapított „Academia Naturae Curiosorum“, a legelső orvosi tudományos társulat tagjainak névsorában s azok összeállított munkáiban több századbeli hazánkfia nevét is találjuk, így Spilenberger Dávid, id. Rayger Károly, Möller Dániel Vilmos, Paterson János neveit. Hogy a XVII. században nálunk már hullákat is boncoltak, azt egy 1655-ből fenmaradt pasquillus hívebben őrzi és fűzi Enyedy Sámuel nevéhez, mintha dicsérő verset Írtak volna róla ; holott külföldön, Tübingenben 1723-ban (!) a hires Haller még kutyákat volt kénytelen boncolni. —Az első hazai gyógyszerkönyv: Ruf and János Dávid pozsonyi orvos „Phar- macopoea nova in qua reposita sunt stercora . . .“ ez. munkája is e század derekán (1644-ben) jelent meg. A XVIII. század nemcsak az orvoslás tudományát, de az orvosi rend helyzetét illetőleg is nagyjelentőségű időszak volt. Ez volt az orvosok aranykora. Ekkor tisztelték őket legjobban. Az orvosi tudománynak úgyszólván összes ágai rohamosan fellendültek. Bármennyire is elismerték mindaddig az objectivitást jelszónak, mégsem sikerült a vizsgálódóknak ennek teljes magaslatára mindenkor feljutni ; a XVHL században azonban mindenfelé tért hódit a felvilágosodás s vele együtt az objectiv kutatás. A gyakorlati élet szükségei mindjobban nyúlnak át a tudomány terére, sőt néha irányítják is a tudományos kutatást. A század első évtizedeiben egy fényes trias : Hoffmann, Staid és Boerhave megtisztult rendszerekbe szűrik le az előbbi kor orvosi nézeteit s tapasztalataikat hozzájuk méltó utódoknak hagyatékkép adják át. Ezek közül Haller ujjáteremti és széles alapokra fekteti a kísérleti élettant („anatómia animata“), van Sudeten pedig megalapítja az ú. n. régi bécsi iskolát, melynek minden egyes tagja az orvosi tudomány előbbre vitelében a maga részét teljességgel kivette. A szülészetre uj hajnal hasad. 1721-ben a genti Jean Palfyn újra feltalálja s az emberiség közkincsévé teszi a fogót,, mely 120 éven át a Cham- berlen család titkát képezte. Németországban több szülészeti tanszéket állítanak fél. Nálunk Weszprémi István „Bába mesterségre tanító könyv“-e (1766) öleli fel e tárgyat. A sebészet is végül egyenrangot nyer a többi tudományszakkal, a mit az oly nagyszabású férfiaknak e szakban való működése eredményezett, minők e kor kiváló sebészei: Desault, Petit, Chopart. A klinikai orvostan is értékesen gyarapodhatott volna, ha Auenbrug- gernek találmányát: a kopogtatást (1761) egyáltalán tudomásúl vette volna. A francziák kezén kellett keresztül mennie, hogy egy század múlva általánosan elterjedjen. A Haller-féle tan („Irritabilität und Sensibilität“) talaján számos egymásba kúszálódó rendszer keletkezik e században, melyek közül azonban főleg csak kettő: a Brownismus („Sthenia-asthenia“) s az életerő egységességének fogalmát végül megdöntő vitalismus, mint további komoly vizsgálódások kiinduló pontjai, — a Mesmerismus és Hahnemann Honioe- opathia-ja pedig mint messze elterjedő, sőt napjainkig is fennmaradt ál-tanok, érdemelnek említést. 1761-ben a 79 éves Morgagni „De sedibus et causis morborum munkájával megteremtette a kórbonctani Már 40 évvel később pedig a 30 éves Bichat (egy évvel halála előtt) többé nem a test egyes szerveiben, hanem e szervek szöveteiben keresi a betegségek okát és megalkotja az
