Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
Hazai gyógyászatunk vázlatos története 7 szer vegyi gyógyszerekkel óhajtotta befolyásolni a szintén vegyieknek tekintett életfolyamatokat. Paracelsus hozta be a materia mecíicába az ezen szerekkel való gyógyítást. Nyugtalan szelleme vándorbotot nyomott kezébe s útközben hazánkat is meglátogatta. Látogatásának irataiban is nyoma maradt. „Was ich an Ärzten geboren hab, .... von Pannonien seind zween wol gerathen“ - igy szól e mód felett kritikus egyéniség mirólunk! Méltó társa a conservativismus lerombolásában Vesalius András volt. 0 döntötte meg a galenusi boncztant. Fellépésének igen kedvezett az, hogy a salamancai theologiai facultas keresztényi szempontból is megengedte a bullaboncolást. S midőn még verulami Baco a speculativ kutatás helyett a tárgyilagos, való igazságoknak felderítését követeli, úgy ezzel minden együtt lett volna, a mi az orvostudomány renaissance-ának módjait képezhette. Tátongó űrök voltak azok, melyekre az uj irány bukkant; mert csakis látszata volt meg, mintha a bölcsészet mind ez űröket betölteni képes lett volna. Maga Baco követelte a kimerítő betegvizsgálatot, kivánt pontos kortörténeteket s az élőszervek működésének áttekintésére és megértésére a vivisectiot ajánlotta. Sokáig tartott azonban, mig az uj irány eszméi testet öltöttek. Csak a XVII. század Hippokratese : Sydenham valósította meg őket s Boerhave-ra a XVIII.-ban még a tökéletesbítés munkája várt. A betegágy mellett szerzett tapasztalatok szükségessége bizonyára közrejátszott abban, hogy ez időben találjuk meg Ingolstadtban (1562) és Páviában (1578) a klinikai tanítás első nyomait. A sebészetre is egy uj kor hajnala derült. E tudományág alig mutat fel egy fejezetet, melyet Ambroise Báré ne reformált volna. 0 operált először prima intentio-val. Hazánkban a XVI. század végén lényeges változáson át ment az orvosi tudomány növelése. Ezen időben hagyta meg szigorúan a Concilium Cameracense a papoknak: „nec chirurgiam, nec medicam artem ex professo ad quaestum exerceant.“ E rendeletnek ezúttal érvényt is sikerült szerezni s a katholikus papság kezéből, — mely közel bat évszázadon át sikerrel, szinte hivatásszerűleg és lépcsőfokként további egyházi előmenetelére, bár a kor szellemének megfelelőleg sokszor a mysticismus szárnyai alatt foglalkozott az orvosi tudománynyal, — a protestánsok vették azt át. Ez időtől fogva már a természetvizsgálódás világos ösvényén haladtak tudományunk mivelői. A pécsi egyetem megszűnte óta hazánkban csak 1555 körül Oláh Miklós prímás alapított főiskolát Nagyszombatban mégpedig a jezsuiták részére, a gyógyítást tanuló protestáns ifjak ennélfogva kénytelen-kelletlen a külföldi egyetemeket keresték fel. Törekvő ifjaink szivesen keresték fel Baselt, mert a vizsgálatok itt lévén a legszigorúbbak, az itt szerzett diplomának volt a legnagyobb becsülete. Paracelsusi tanokat hirdetett a wittenbergi egyetem. Ezt, a frankfurtit és a leydenit is sokan keresték fel. Hazánkfiait azonban nemcsak mint tanulókat, de mint tanárokat is látjuk a külföldi egyetemeken működni. Miként már a szazad elején is a bolognai egyetem egyik tanszékén Giovanni d TJngheria s a bécsi egyetem rectori székében a magyar Braemarton Mihály ült, úgy most is a különböző egyetemeken magyar származású tanárok neveivel találkozunk. Henisch György Augsburgban, Breysz Kristóf az oderai 1 '"ink- fúrtban és Königsbergben, Hortel Prágában, Stuff Bécsben, Jeszenszky Wittenbergában, majd Prágában (utóbbi helyen mint rector) működött.
