Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
4 Győry Tibor orvostudományt. Az Árpádház az ezen téren hozott rendeletéivel is megmutatta bölcseségét. Már Szt. István is, 1031-ben, megkülönbözteti a véletlen és szándékos gyilkosságot (Libr. II. Decretorum Cap. 13 et 16).j I. László (1092) a szüzeknek és asszonyoknak ineggyalázását hasonló bünte-; téssel bünteti, mint a gyilkosságot (Libr. II. Decret. Cap. 32.). Az 1151-ben kodifikált Decretum Gratiani a többi között (P. II. Causa 27. Questio I. Can. 4. 5 et 29.) elrendeli, hogy az asszonyok és leányok „bábák által“ i megvizsgáltassanak. Az 1234-iki Decretales Pontificis Gregorii IX. az ezekl által megejtendő vizsgálat fenforgó javallatait a „szokott kérdésben“ és egyéb! betegségek miatt egészen pontosan meghatározzák. IVr. Béla 1242-ben a zágrábi polgároknak adott szabadalmakban megkülönbözteti a tagoknak sebzések után hátramaradó használhatlanságát („defectus membrorum“) és megparancsolja a tettesnek „a bántalmazottat gyógyitó orvos megjutalma- zását. “ 1252-ben István tótországi bán különböztetést tesz a „halálos és- nem halálos sebek“ közt. 1270-ben Moys nádor a sebzéseket és az azokra szabandó büntetéseket „hüvelyk szerint“ határozza meg; a sebnek minden hüvelyknyi hosszáért „60 dénár a büntetés.“ 1274-ben IY. László király azon sebzéseket nevezi halálosaknak, melyek tapasztalt orvosok segítségével hosszú időn át alig gyógyíthatók. Az Árpádháznak legnagyobb kulturális alkotása azonban, mely annak j műveltségét az európai átlagos színvonalon félül állóként jellemzi, az általa i alapított veszprémi egyetem volt, melylyel hazánk több mint másfél év- , - századdal előzte meg Németország első egyetemét. III. Béla (1173—1196)! vetette meg alapját az odavaló káptalani iskolának egyetem rangjára eme- • lése által s azt minden valószínűség szerint a párisinak mintájára („prout , Parisius in Francia“) szervezte. De az 1271. évben kiütött nagy tűzvész ; nemcsak az egyház kincseit, hanem könyveit is mind elpusztította s ezzel súlyos csapást mért a virágzó főiskolára. Mikor szűnt meg végleg, kétségen kívül meg nem állapítható; ha előbb nem, úgy a III. Endre halálát követő I zavaros időkben. Az egyetem tanárai közül egynek a neve sem maradt ; fenn; s hogy tanították e benne az orvosi tudományt vagy sem, el nem dönthető, sem állítólag, sem pedig tagadólag: ez utóbbi Yeltehetőségnél fogva azonban hazai orvosi történelmünk méltatásánál ezen egyetemünk ; említése nem mellőzhető. De nem kellett soká várnunk; az Anjou-ház kulturális érzéke nemcsak nyomába lépett az Árpádok ez alkotásának, de — szerencsésebb < politikai viszonyok folytán - törekvéseit még jobban érvényesíthette. Nagy Lajos királyunk kedvenc városában Pécsett újra egyetemet állít 1367-ben, tehát mindössze két évvel később, mint a hogy Rudolf osztrák herceg a i ‘bécsit állítja fel; ezen egyetemünk még a mohácsi vészt is állotta, s csak az után (valószinüleg 1543-ban) szűnt meg végleg. Hogy a pécsi egyetemen az orvostudományt tanították, az kitűnik már V. Orbán pápa 1367. szept. 1-én Avignonban kiadott bullájából is, még- - pedig olyformán, hogy abban Lajos királynak — mint Rudolf hercegnek ' a bécsi egyetem részére — minden tudományszakból megengedi az előadások tartását, csupán a hittudományiból nem. Hogy ezen az egyetemen mily irányban s szellemben tanították az J orvosi tudományt, arra nézve a legközvetlenebb tájékozást az Anjou-k I közeli viszonya Olaszországhoz nyújtja, a melynek fiai úgyszólván az egész I XIV. GS . szazadon at mint udvaii oivosok alkalmaztattak országunk“ J
