Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
Hazai gyógyászatunk vázlatos története 5 ban. Viszont hazánk is nagyobbára oda küldte ki, és pedig főleg a bolognai s az annak mintájára létesült paduai egyetemre, tanulni vágyó ifjait. A XIII. századot oly erősen jellemző s a XIV.-be is még belejátszó scholasticismus járta itt, mely az arabok által felélesztett aristotelesi tanokat a keresztény dogmák támogatásának szolgálatába állította. És mégis tulajdonképen maga a kereszténység volt az, mely a scholasticismus ellen síkra szállott; mert belőle vált ki utóbb, s az ő talaján nőtt fel nagygyá a humanismus, mely az orvosi tudományt is békóiban tartó scholasticismust megdöntötte. A humanistikus irány legkorábbi előhar- czosa Petrarca volt; Villanovai Arnold és Bacon Roger pedig ki is bontották a reactio zászlaját, — a megfigyelést és tapasztalást ismerve el a természettudományok s velük együtt az orvosi tudomány egyedüli biztos alapjainak. Az első ez irányban tett kézzelfogható törekvés a bonctan terén mutatkozott; 1316-ban t. i. Mondino di Lncci kiadta az első anatómiai tankönyvet, noha ez nem annyira a saját megfigyelésein épült fel, mint inkább Galenuséin. E kor nagy festőművészei (Leonardo da Vinci, Michel Angelo) is kifejezett érzékkel birnak a bonctan iránt s e tudomány fejlesztésére maguk is nagy befolyással voltak. Hazánkban ez időben, sajnálatos, nem mivelték a bonctant; de hiszen az 1348-ban alapított prágai egyetemen is csak 1460-ban kezdték azt tanítani. A XIV. század végén, alkalmasint 1389-ben, ismét uj egyetem keletkezik hazánkban: az „Universitas Budensisw. Ez az első egyetem, melynek névszerint ismerjük egy orvostanárát Clostein Simon személyében, ki a con- stanzi nevezetes zsinaton az egyetemet képviselte. Nevezetes pedig e zsinat azért, mert ott határozták el, hogy a székesegyházi kanonokságok 1/(i része egyetemi rangfokkal biró egyénekkel, köztük medicinae magister-ekkel töltessék be. E képesítés tehát lépcsőül szolgált s pedig hazánkban igen hosszú ideig az egyházi méltóságok eléréséhez. Az egész Európára nézve nagyjelentőségű XV. század a művészetekért és tudományért egyaránt lelkesülő Mátyás királyt 1458—1490-ig találja hazánk trónusán; s ha halála után 3 A évtizeddel el nem következik a mohácsi vész, úgy Magyarország a Mátyás király alkotta kultúrájával bizonyára vezérszerepet vihetett volna Európában, mert a renaissance korszaka csaknem előbb vette kezdetét nálunk, mint Európa többi országaiban. E századnak köszönjük a modern könyvnyomtatás feltalálását, Amerika felfedezését, mely nemcsak a kereskedelemnek, de a tudománynak is uj utakat nyit; a gyógyszerkészlet eddig ismeretlen szerekkel bővül; uj betegségek is hurczoltatnak be Európába, melyek az orvosi észlelés láthatárát kihelyezik s alaposságát is megszilárdítják; az észlelés mindinkább kritizáló lesz: Plato, Aristoteles, Hippokrates az arabok által nyújtott fordításban, de teljes szöveg szerint kerülnek olvasásra. Hazánkban is, 1472-ben, könyvnyomdát állít fel Mátyás király. De legmélyebb szántású tervei közé az egyetemek létesítése tartozott. Az 1467-ben már működő pozsonyi egyeteme a bolognai mintájára volt berendezve. Vitéz Jánosé volt az eszme, övé a kivitel is. A baselin kivül hazánk ezen egyeteme az egyetlen akkoriban Európában, mely a bolognai szerint szerveztetett; ennek megfelelőleg a tanárokat nem a hallgatóság választotta, hanem Vitéz nevezte ki; a peres ügyeket is ő, mint az egyetem kancellárja, s nem a rektor bírálta el. Ezen egyetemen az orvostant is tanították: Magister Petrus látta el e fakultást. De ez az egyetem igen
