Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)

3. rész (folytatás)

A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 399 tilia et marina, Hauniae 1786-ban megjelent munkájához ir, élesen kritizálja az eddigi felfedezéseket és panaszkodik ama rendszer­telenségen, a mely e téren uralkodik : »Niemand hat sich um die Bestimmung der verschiedenen Arten bekümmert, so dass man häufig nicht wisse, um welche Art es sich in einem bestimmten Falle gehandelt habe“. Azokat az apró szervezeteket melyeket a Linné rendszerének 6 osztályába nem tudott elhelyezni, külön »Infusoria < név alatt csoportosítja. Eme osztályozásnál nem csak az állatkák mozgására, élettani tulajdonságára volt figyelemmel hanem főképp azok egy­mástól eltérő alakjára. Azonban nem elégedett meg ezzel, hanem munkájában rajzokat adott róluk. Müllernek követői csak még tovább fejlesztik az ő hatalmas tanát Spallanzani, Needhaim és Schwan kísérletei voltak úttörők. Spallanzani mondja ki vizsgálatai alapján először, hogy az állatkák keletkezésére levegőre van szükség. Ezt az alap­vető kísérletet Spallanzani következőképpen Írja le: »Ich that neun­zehn verschiedene Infusionen in ebenso viele hermetisch versiegelte Flaschen und Hess sie in einem grossen Gefässe mit Wasser eine Stunde lang sieden. Als ich nun zur gehörigen Zeit die Flaschen untersuchte, zeigte sich kein Merkmal einer freiwilligen Bewegung, daraus ich schliessen könnte, dass lebendige Geschöpfe in der Infu­sion wären, so sehr ich auch mit dem Mikroskop danach suchte. Wenn man durch sanftes Stossen machte, dass die Flaschen nach dem Kochen einige Ritze bekamen, wodurch die Luft einigermaassen dringen konnte, so geschah es zuweilen, dass sieh noch Thierchen in der Infusion fanden « Spallanzani és a későbbi vizsgálók eme kutatásai megdöntik az infusoriák fejlődésének a »generatio aequivoca« szerinti módját és a levegő jelenlétének szükségességére utalnak Az alsórendü szervezetek hovatartozása azonban még mindig nem volt tisztázva Perty (1852) volt az első, a ki kimutatja, hogy ezek részben az állat-, részben a növényvilágba tartoznak, mig egyrészük éppen a kettő határán állanak és igy mindkét osztály tulaj­donságait egyesitik magukban. Az ő osztályozása szerint megkülön- böztethetőleg vannak 1. a spir illinák és 2. a bacterinák. Az alsórendü szervezeteket Dujardin, a hires franczia kutató, osztályozza legelőször olyképpen, hogy az együvé tartozó tulajdon- ságuakat egy csoportba teszi. Három csoportot különböztet meg: Bacterium, Vibrio és Spirillum. Azokat az állatkákat, a melyek

Next

/
Thumbnails
Contents