Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
3. rész (folytatás)
400 Dr. Müller Vilmos egyenes alakúak, többé-kevésbbé rovátkoltak és csak nagyon renyhe, ingó mozgásra képesek, baktériumoknak nevezi; a melyek a kígyóhoz hasonló hullámos mozgást végeznek: vibrióknak és végül azokat, a melyek fonal-, csavaralakuak. dugóhuzószerüek és a csavar tengelyének megfelelőleg gyorsan változtatják alakjukat: spirit- lumnak mondja. Hatalmas lendületet kapott a bakteriológia Cohn Ferdinánd vizsgálatai alapján, a ki kimutatja, hogy: a vibriók a növényországba tartoznak. Ezután lép fel Naegeli. a ki azokat az alsó szervezeteket, a melyek színtelenek, szerves anyagokban lépnek fel és nem választanak ki magukból oxygent, a gombák osztályába sorozza és a »Schizomycetes« név alá foglalja. Ezideig azonban a kutatások inkább elméletiek voltak és nem vonatkoztatták azokat az emberi szervezetre Pedig már Leewen- hoeknak sikerült dysenteriás bélsárban apró élő szervezeteket felfedezni. Donné érdeme, hogy a vizsgálatokat az emberi váladékokban lévő állatkákra összpontosítja. Maga Donné 1837 ben sanker- váladékban fedez fel először ilyen apró szervezeteket: »bei an der Eichel gelegenen Schankern, oder bei solchen, die sich zwischen Eichel und Vorhaut befinden — mondja Donné —, fand ich im Eiter immer eine grosse Menge von Thierchen, die das Ansehen jenes Infusoriums besassen das von Müller unter dem Namen Vibrio linolea beschrieben wurde. Ich habe bei anderen Eiterarten, die ich mikroskopisch untersuchte, nichts Aehnliches bemerkt.« Eleintén maga is kételkedik felfedezése nagy horderejében és vizsgálatokba bocsátkozik, különösen azon szempontból, hogy vájjon ez a specialis állatka csakis syphilitikus, genyes, sankeres váladékban van-e meg és hogy hordozója, vivője-e magának a betegségnek. Ha be lehet bizonyítani azt, hogy ezek az apró szervezetek csak olyan genyben lépnek fel a mely syphilitikus egyénnél termelődik, akkor jelenlétük fontos diagnostikus momentumot képez A vizsgálatok, a miket ez irányban végez, olyan meggyőzőek voltak, hogy most már azt a kérdést veti fel Donné, hogy ha a sankergenyben található vibriók. más genyben nem lelhetők fel. úgy nem lehetne-e evvel a vibrio fajjal inoculatio után sankerfekélyt létrehozni A sankergenynek beoltása után már másnap azon a helyen pustula lépett fel, a mely savós-genyes váladékot tartalmazott és a melyben a fenn jelzett vibriók tömegét lehetett újból kimutatni.
