Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)

3. rész (folytatás)

398

Dr. Muller Vilmos

függ, hogy a testbe igy bejutott seminale verminosum mily gyorsan éri el fejlődése tetőpontját.

Érdekesen magyarázza meg a rothadás folyamatát, a mely a mai modern nézőpontból tekintve sem teljesen elvetendő fölvétel: »Ein Körper geräth in Fäulniss, wenn ein wurmiges Gesäm sich zu beleben, zu entwickeln und zu vermehren beginnt: denn diese Thierchen entleeren viele aus flüchtigem Salz bestehende Excremente. desgleichen viele neue für die weitere Entwickelung dienende Samen oder Eier, durch welche Flüssigkeiten trübe und übelriechend gemacht, feste Körper aber mehr weniger übelriechend weich und zerreiblich werden.«

Hogy azonban mindezt a felfedezést még e század elején is egyszerűen az elme megtévelyedésének tartották, és hogy a bakteriológia eme első alapjait milyen kevésre becsülte az akkori orvosvilág, mi sem bizonyítja jobban, mint Ozanam-nak 1820 ban megjelent könyve, a mely az epidemikus fertőző betegségeket tárgyalja és a melyben a szerző egy helyen igy szól: »Viele Schriftsteller haben über die thierische Natur der Ansteckungstoffe geschrieben. Mehrere haben behauptet, dass dieselben sich nicht allein aus der thierischen Substanz entwickeln, sondern, dass sie selbst organisch und belebt seien. Varro, Columella, Lucretius, der Pater Kircher, „ Lanusi, Wallisneri, Réaumur, Christ, Long. Plenciz und einige andere haben diese Meinung vertheidigt. Fremont behauptete, die Ansteckungsstoffe entstehen und entwickeln sich in den Körpern durch Fermentation; ich will keine Zeit verlieren, diese abgeschmack ten Hypothesen zu widerlegen.*

Csak a század 4-ik tizedében, sok körülmény egybehangzó összejátszása folytán, ismerik fel azt a nagy jelentőséget, a mely eme legalacsonyabb szervezeteknek a betegségek létrehozása körül osztályrészül jut.

A bakteriológia tudományos kifejlődését az késleltette, hogy az apró állati szervezetek felfedezését nem tekintik tudományos czélnak. hanem csak érdekes természettudományi időtöltésnek, óriási hangyaszorgalommal gyűjti ez irányban az adatokat Russ- 'zvorm, a ki az apró szervezetek 21 faját tudja már a mikroskop segélyével megkülönböztetni.

Az első azonban, a ki ezeket a különböző észleleteket egyrészt. másrészt a felfedezett apró szervezeteket egybehangzó rendszerbe szedte, a nagy dán kutató, Müller Frigyes Ottó kopenhágai professor volt. Előszavában, a melyet Animalcula infusoria pluvia-