Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)

2. rész (folytatás)

A modern sebkezelési elvek kifejlődése.

267

uj erővel felemelkedő Anteils fog ismét tollat és az 1863 iki Orvosi Hetilap 5 számában reámutat a szentpétervári orvosegyesület helyes ut és eszméi értelmében tett első intézkedésére, czáfolja a jegyzőkönyvek alapján a felhozott ellenérveket és ezt bizonyos, hogy úgy mondjuk, >nyugodt' hangon teszi.

De mi Semmelweisst akkor csodáltuk leginkább, mikor vad és szenvedélyes volt, akkor éreztük, hogy ő beszélt, a mikor ellentmondást nem tűrő kérlelhetetlenséggel morzsolta össze ellensége érveit és akkor ösmerjük fel Írásait, a mikor még a sorok közül is kicsendül az ő fékezhetlen, de mindenekfelett igazságos és logikus észjárása, temperamentuma.

Ezek az Írások már nem ezt a régi Semmelweisst hozzák elénk. A küzdelmes harczokban kimerült, bágyadt tudós szól belőlük, látszik hogy szerzőjüket megbénította a folytonos és egy decen- niumot kitévő guerilla harcz

A gyermekágyi láz és a szülészeti térről a gynácologia felé fordítja most figyelmét. Itt dolgozik és buzgólkodik. Ő csinálja legelőször hazánkban az odariotomiát és erről valamint egyéb már idevágó működéséről az »Orvosi Hetilap< 1864. és 1865. számában számol be: *Az ivar vérzés körüli régi és újabb elméletek«, »Az ivarvérzés és annak rendellenességei«, »A petefészek műtéti kezelése« volt az a három nagy dolgozat, a melyet heteken keresztül tárgyalt a lapban.

A nőgyógyászati téren sem mellőzte azonban azokat az elveket, a melyekről mint szülész meggyőződött. A legszigorúbb tisztaságot követte nőgyógyászati operatioi közepette és bizonyára sok otyan sikert mutatott fel, a melyről nem adhatott volna számot, ha nem viszi bele szülészeti elveit a nőgyógyitásba is. A pigaemia a nőgyógyászati osztályon is gyakori jelenség volt és éppen ez bizonyított a mellett, hogy az nemcsak a gyermekágyasoknál fellépő speciális megbetegedés. »Saját magamnak ez irányban (hogy t. i. a pyaemia a nőgyógyászati betegek között is előfordul) nincsenek észleleteim, habár hat éven át állok egy nőgyógyászati osztály élén — mondja egy ízben Semmelweiss —, de oly időben, midőn már tudtam, mit kell tennem, hogy ne szolgáltassak okot az infectióra.

Semmelweiss nőgyógyászati tapasztalatait tankönyvben akarta megörökíteni. Ebben azonban, valamint egy szülészeti tankönyv megírásában, amelyet szintén tervbe vett és a mely utóbbihoz, mint azt az Orvosi Hetilap 1862. évi számában közli, már 100 fametszet is elkészült, azonban folyton előrehaladó betegsége gátolta meg.