Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
256 Dr. Müller Vilmos sind keine Sectionsbefunde beigelegt.« A bonczleleteket pedig szükségesnek tartja azért, mert azt szeretné, hogy ilyen fontos esetek közlésénél minden esetleges önámitást kizárva szeret látni (subjec- tiven Täuschung eliminirt zu sehen). Nem ért egyet Semmelweissal abban sem, hogy az 1856—57 és 1857—58 tanévek alatt a pesti szülészeti klinikán lévő nagyobb halálozási százalék szigorúan össze volna kapcsolva avval a körülménynyel, hogy fehérnemű hiányában, többször használt és piszkos fehérneműt kellett újból és ismételten használni. »Wir fragen ob eine derartige Bedingung für die Entstehung des Kindbettfiebers sich nicht bei der Mehrzahl aller gesunden Wöchnerinnen, die der armen Volksklasse angehören, und in ihren Wohnungen niedergekommen sind, nachweisen Hesse?« Miután igy sem a hullaméreggel, sem a piszkos ruhával való fertőzést nem látja bebizonyitottnak, Semmelweissnak harmadik kóroktani momentumára, az eves váladékok okozta gyermekágyi lázra tér át. Semmelweissnek mint tudjuk — eme fölvételhez az adott okot, hogy a szobáján levő evesedő méhrákban levő asszony belső vizsgálata után megvizsgált 12 szülőnő közül 11 gyermekágyi lázban halt meg — és hogy a másrészt szobán fekvő cariosus térdizületi gyuladásban lévő betegnek térdéből a levegőbe jutó bomlási termékei okozták más Ízben a nagyobb mérvű gyermekágyi lázat. Levy tanár ugyanis még Semmelweiss első közléseinek megjelenése után felveti a^t a kérdést, hogy »vájjon ez a sokat czitált két beteg gyermekágyas, szintén gyermekágyi lázban pusztult-e el« amire Semmelweiss munkájának 303-ik oldalán nemmel felel. Ha tehát — igy okoskodik Breisky, — azok, akik az evesedő és folyton széterő váladékot állandóan magukban hordották, nem kaptak gyermekágyi lázat (»die den Jaucheherd im eigenen Genitalsystem trägt, und nicht am Puerperalfieber erkrankt»), hogyan érthető, hogy viszont mások, akiknek genitáliáiba,ebből az eves váladékból, illetőleg a térdizületi gyuladás levegő utján odavitt bomló anyagaiból olyan kevés jutott, nem pusztultak el gyermekágyi lázban ?! Hiszen, mint azt később Breisky mondja, ennél a két beteg asszonynál a mellettük lévő gyermek- ágyast tekintve, két bevándorlási kapuja volt az infectiónak: az egyik a méh lemezitelenitett felülete, amelyben a többi gyermekágyassal megegyeztek és még azonkívül maga a fekély, ahonnan direct a véráramba kerülhet a váladék. »Es ist daher nicht zu .begreifen, warum die zersetzten thierisch organischen Stoffe sich
