Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai
A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai. 7 gyámolittatik, épen úgy, mint péld. a jégeső létezése senki által sem vonatik kétségbe, bárha mindeddig még nem sikerült is annak létre- jövetelét elegendőképen megmagyarázni. De hogy a hasonlósági törvényt alkalmazhassuk, azaz , a jelenlevő betegségi esetnél azon gyógyszert feltaláljuk,mely az egészséges testben lehetőleg hasonló tüneteket hoz létre, a melynek aztán az adott esetben a hasonszenvi gyógyszernek kell lenni, mindenekelőtt 1) a kórjeleknek pontos kifür készése,és 2) a g y ó g y- szer egészséges testrei hatásának lehető tökéletes ismerete szükséges. A mi az első pontot, a kórjelek pontos kifür készését illeti, ennek a liaszonszenvi gyógymód czéljára sokkal pontosabbnak és gondosabbnak kell lenni, mint azt az előbbeni gyógyászat valaha ismerte. Mindenekelőtt mellőzni kell itt a puszta átaláno- s i t á s t (generalisatio); azaz épen nem elegendő, a betegségeket meghatározott feltűnő jelenségek szerint, bizonyos osztályokba beosztani és megnevezni, pl. tüdőgyuladás, idegláz, szamárhurut, stb., hanem minden jelenlevő kóresetet, mindég mint különös egye- det kell tekintenünk s kell azt minden egyes jelenségeiben felfognunk. Mert a hasonszenvi gyógymódnak, nem betegség családokkal, liánéin csupán kóresetekkel van dolga , és a megfelelő gyógyszereket nem a betegségnek neve, hanem az egyes esetek kórjelei szerint választja. A betegségeknek ama, határozott és feltűnő jelenségek szerinti beosztása és megnevezése, csak a kórtanra és kórismére nézve bir becscsel, miután az egyes betegségek csoportositása az azok fölötti áttekintést megkönnyíti, és a hasonló betegségi esetek összebasonlitásánál támpontul szolgál; de a betegágynál, a választandó gyógyszerre vonatkozólag, a hasonszenvi gyógyászra nézve épen semmi, vagy legfellebb korlátolt befolyással lehet. A hasonszenvi gyógyásznak minden kóresetet, sőt inkább mintegy sajátságosnak kell tekinteni, és minden arra vonatkozót, a legnagyobb figyelemmel, a leglehetségesb éleselmüséggel kifürkészni, sőt a jelentékteleneknek látszó kórjeleket sem szabad figyelembe nem vennie. Erre nézve a test minden egyes részei fekvésének, Összefüggésének, alkotásának és minőségének legtökéletesebb ismerete, nevezetesen az Emberboncztan, valamint azoknak jelentősége és működése egészséges állapotban, azaz, az Élettan, és végre a betegségekben előjövő eltérések, és szerkezeti változások ismerete, azaz a Kór tan szükséges. Épen oly szükséges itt a kórelőzményeknek, egészen különös tekintetbevétele, azaz azon kórállapotoknak, melyek a
