Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)

Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai

6 Első Rész. az egészséges testrei behatásnál vehető észre. A kérjelek, melyet a gyógyszerek az egészséges testben létre hoznak, hasonlóképen azon egyedüli valamik, miből a betegségek elleni gyógyerejüket ismerni tanuljuk. Egy, pontosan a kórjeli-hasonlóság szerint választott gyógy­szer által most, a természetes betegség által lehangolt életerőben, ha­sonló, mesterséges, valamivel erősebb betegségi benyomás jő létre, és tétetik a gyengébb természetes betegség-inditás helyébe, a mely ellen akkor, az ösztönszerü életerő magasbitott erélyt kénytelen irányozni, de a mesterséges gyógyszerbetegség rövid hatástartama miatt, ez csakhamar legyőzetik, és képes lesz a szervezet életét egészségben tovább folytatni. Épen ezen módon gyógyit például a természet bizo­nyos jelenlevő betegséget, uj betegülés által, melyek kórjeleikben hasonlósággal bírnak; igy például egy idült bőrkiütés vagy szemlob, a himlő kitörése, vagy tehénhimlő beoltása által huzamosb időre gyakran elhárittatik, valamint a szamár-hurut a veres himlő által. Csak az által, hogy ezen két kórállapot, mely a szervezetben találko­zik, hasonlósággal és összhangzással bir kórjeleire és a megtámadott szervekre nézve, jöhet létre egy tartós és gyökeres gyógyulás , mig különböző és hasonlótlan betegségek, mint a napi tapasztalás mutatja, egymás mellett megvannak és lefolynak, a nélkül, hogy kölcsönös ha­tást nyilvánitnának egymásra. A hasonszenvi gyógyászat tehát szi­gorúan azon utat követi, melyen a természet a betegségek alapos gyógyításánál halad, csakhogy a természet felett sokkal több gyógy- hatványnyal bir, mely csak egyes, kevés betegségeket küldhet más betegségeknek, hasonszenvi segélyül, és e mellett czélját nagy ké­nyelmetlenségek és veszélyek nélkül, nem érheti el. Hah nemannnak ezen magyarázatán kívül több későbbi tanítványai és a hasonszenvi gyógyászat képviselői adának még tudományos. magyarázatokat a gyógyulásnak, a hasonlósági tör­vények szerint való létrejövetele felöl; nevezetesen pedig a gyógy­szereknek úgynevezett elő és utó hatása segélyével, valamint a betegséginger eltompitásával, sat., többé vagy kevésbé felfogható s elégséges magyarázatai adattak a gyógyfolyamnak. Hahnemann jogosan nem fektetett nagyobb súlyt ezen elméleti magyarázási kí­sérletekre, mivel itt, a tiszta tények valódi terét mindég el kell hagyni, s mesterséges következtetések és egybehasonlitásokhoz kell nyúlni. Igen, ha a hasonszenvi gyógyászoknak,a gyógyfolyam egyet lenegy s valamikép védhető elmélete sem sikerült volna, a hasonló­sági elvnek mint természeti törvénynek mégis folyvást teljes érvény­nyel kellene bírni, ha és miután az, tiszta szemlélődés és tények által

Next

/
Thumbnails
Contents