Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)
I. Rész. Kórodai elmekórtan - 7. Nehézkóros elmezavar (psychosis epileptica)
elhalványodnak. Táplálkozási zavarokként anaemia jelentkezhet. A központi idegrendszer egyensúlya esékeny. Úgy ezen, mint kórodai szempontból a rohamok négy csoportját különböztethetjük meg: 1. Motoricus rohamokat, melyeknél a mozgási tünetek a túlnyomók s ide tartoznak a tulajdonképeni epilepsiás rohamok. 2.Szellemi rohamokat,aholaszellemi sphaera részt- vétele a túlnyomó. A nehézkóros delirans állapotok. 3. Vegyes rohamokat, hol úgy a szellemi, mint mozgási körben fokozott működés észlelhető. Ide tartozik a nehézkóros elmezavar legtöbb alakja. 4. A nehézkóros álomállapotot, midőn úgy a szellemi, mint mozgási sphaerában nyugalom vagy legalább is csökkent működés észlelhető. Ide tartozik a nehézkóros stuporosus, a hypnoticus állapot. A rohamokra nézve jellemző az öntudat tökéletes vagy legalább is jelentékeny homálya* emlékezésnek töredékessége vagy teljes hiánya. Az egyes rohamok egymást áthidalhatják s egymással combinálódhatnak. At kórboncztani lelet epilepsiánál igen változatos, főleg azonban az agykéregben s az Ammon szarvban találtattak elváltozások; míg máskor az eredmény negativ,, ' A motoricus rohamok helyett, vagy azok után szellemi zavarok fejlődhetnek ki, rövidebb s hosszabb időtartammal s Samt után az epilepsiás elmezavarnak következő alakjait különböztethetjük meg:
