Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)
I. Rész. Kórodai elmekórtan - 6. Tébolyodottság (vesania)
50 hajlam a mysticismus iránt. Főleg a vallásos élet külsőségei ragadják meg őket. Gyakran vannak hal- lucinátióik, visióik. Az égből hangokat hallanak, látják az eget megnyitni, látják az istent, Krisztust, szűz Máriát, az angyalokat. Hallanak Ígéreteket, jóslatokat. Megbízatásuk van az égből, próféták, kötelességük az emberiséget megjavítani. Sokszor aztán isten fiának mondják magukat, új vallást akarnak alapítani. Vallásos téveszméiknél fogva, sanyargatják magukat, erősebben böjtéinek, felfeszítik, megégetik, megcsonkítják magukat. Sőt hozzátartozóikat, gyermekeiket is feláldozhatják. A vallásos hajlammal nagyon is kirívó s a nemi spheerát illető vonatkozások szoktak párosulni. A szerelmi tébolyodottságnál a beteg egyén téveszméi rendesen egy nálánál magasabb állású egyénre vonatkoznak. Pl. napszámos azt hiszi, hogy gróf kisasszony szerelemre gyulladt iránta. Ha köszöntését fogadja, vagy ránéz véletlenül, ebből különös kitüntetést, melegséget, intést, biztatást vél kimagyarázhatni. Gyakran hallucinátiók útján közlekedik vele, ígéreteket tesznek egymásnak. Az ilyen egyén a szó szoros értelmében üldözi szerelmi tárgyát, leveleket ír hozzá, lépten-nyomon követi, sőt mint kérő határozottan fel is lép. Ez által lehetetlenné teszi magát a társadalomban. Az ilyen egyének rendesen exaltáltak, bizonyos ábrándos érzelmekkel teltek s már gyermekkoruk óta légvárakat építenek, ideálokat alkotnak maguknak s a vágyak adandó alkalommal realisálódnak.
