Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 6. Tébolyodottság (vesania)

43

legtöbbször azt válaszolja : «mindössze annyi». Helyet megközelítőleg, időt nem jelez. Különben nyugodt. Étvágya jó, mohón és sokat eszik.

A nevezett egyén szerzett butaságban szenved.

t

6. §. Tébolyodottság (vesania).

Főtünetét a különben eléggé épnek látszó szellemi működés mellett az érzékcsalódások és téveszmék képezik.

A tébolyodottság rendesen már öröklésileg terhelt egyéneknél (az elődök idegbaja s elmebetegsége, nehézkórja stb.) s bizonyos degenerativ jelenségeket feltüntető idegrendszer s szervezet talaján csírázik ki. A tébolyodottak sokszor abnormis alkotású (igen széles, rachitius, hydrocephalicus, ferde) koponyát tüntetnek fel, az arcz igen gyakran aránytalan, úgy szintén maga a koponya a test többi részeihez. A szemrés sokszor ferde, a láták egyenetlenek, az iris pettye- zett, a szájrés ferde, a fogak szabálytalanok, hiányos fejlődéstíek, az állkapocs erősen kiálló. A végtagok, újjak, test közötti aránytalanság szembeszökő; a ge- rinczoszlop elferdült. Sokszor találunk epi- és hypo- spadiasist s egyéb fejlődési rendellenességeket. E mellett a szellemi élet is abnormis functiókat árul el, a kedélyhangulat változó, az affectiv sphsera túlsúlya nyilvánvaló, az ilyen egyének már gyermekkoruk óta hajlandók az excentricus magaviseletre, az ábrándozásra ; érzékeny, könnyen sérthető egyének, örömest vonulnak vissza a magányba; különös mester