Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 13. Függelék

ral insanity), melyet némelyek partialis butaságnak is neveznek. Ezen kóralakra nézve jellemző az erkölcsi érzetnek hiányos fejlettsége. Az ilyen egyéneknél még ha jó családban nevekedtek is, s minden el lett követve kiképzésökre, mégis bizonyos moralis defectus marad vissza s többnyire bizonyos degenerativ jelenséget tárnak fel. Nagy mértékben önzők, szívtelenek, részvétlenek, egoisták. Már gyermekkorukban hajlandók csínyekre. Korhelyek, tékozlók, kihágásokat követnek el, eladósodnak, szemérmetlenek, a családra lépten-nyomon szégyent hoznak. Gyakran összeütköznek a társadalmi renddel, a büntető törvénynyel. Nagy hajlamot tanúsítanak a brutalitásra : ártatlan állatokat kínoznak, a tyúkok, ludak nyakát kitekerik, a macskákat üldözik. Szüleiket, j óltevőiket meglopják, azok bizalmával visszaélnek. Könnyelmű társaságba keverednek, éjjeleznek, tivornyáznak, mód nélkül költekeznek. Sokszor sajátságos szeszélyeik támadnak, jó családból való egyén parasztruhába öltözve, vegyül a köznép közé. Rakonczátlan, akadékoskodó, alattomos, kegyetlen egyének. Embertársaik szenvedése iránt részvétlenek; állhatatlanok. A szigorú bánásmód, a családtól való elkülönítés eredményezhet némi javulást ez alapjában véve gyógyíthatatlan betegségnél.

A mulékony diihösség (mania transitoria) rövid ideig tartó (egy pár óra, 1—2 nap), hirtelen keletkező s hirtelen megszűnő, nagy öntudatlansággal, excessiv cselekedetekkel járó kóralak, mely alatt a beteg a legnagyobb mértékben közveszélyes. A betegség rende123