Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 13. Függelék

124

sen ép egyénnél jelentkezik. Erősebb kedélyi izgalom, alkohol élvezet, hőbehatás válthatja ki. Az emlékezet a viselt dolgokra teljesen hiányzik.

A heveny őrjöngés (delir. acutum) igen heveny, 10—20 napig tartó s hőemelkedéssel (38, 39, 40,41 °) s nagy öntudatzavarral járó kóralak, mely rendesen halállal végződik. Súlyos edénybeidegzési zavar, melyet heveny vértódulás az agy felé idézhet elő. Rendesen öröklésileg terhelt, ingerlékeny egyéneknél kedélyrázkódások, fokozott szellemi munka, testi és lelki fáradalmak, hiányos táplálkozás, nehéz szülés, súlyos betegségek, fejsértés, napszúrás, erős hőbefolyás következtében törhet ki. Agynyomás tünetei vezetik be. A betegek nagy forróságot, kábultságot éreznek, nehezebben gondolkoznak. Látáik szűkültek, álmatlanak, felijedeznek. Lassankint öntudatuk elhomályosul, csakhamar mániás izgatottság, ösztönszerű cselekedetekkel tör ki. A betegek futkosnak, ugrálnak, zavartan fecsegnek össze-vissza, gondolatmenetük szakadozott; ijesztő deliriumok nyugtalanítják. Fogaikat csikorgatják, hánykolódnak, hörögnek. — Egész sensoriumok zavart. Később kimerülési tünetek lépnek előtérbe : elhalványodás, reszketés a végtagokban, elesettség, érzéstelenség, cyanosis, sopor s végre halál.

Bonczolásnál úgy az agyat, mint a gerinczvelőt s a burkokat illető nagy vérbőség, az agy szövetében a fehérvérsejteknek diffus kivándorlása található; a kéreg dúczsejtei duzzadtak.

Gyógy éljárás az esetek legnagyobb számában si-