Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - II. Szellemi okok
58 A gyermek fejlődése, nevelése körül folyton találkozunk e tüneménnyel, amidőn az környezetének szokásait, viselkedését, gondolkodásmódját átveszi; sőt a felnőtt s egymáshoz szorosabb kapocs által összefűzött egyéneken is tapasztalhatjuk ezen kölcsönös egymásra való hatást. Sokszor a házastársak bizonyos sajátságukban, magaviseletükben, sőt még testtartásukban, hanglejtésükben is hasonlítanak egymáshoz. A kedélyi érzékenység fejlesztésére is nagy befolyást gyakorol a szülők, a környezet példája. A suggestiós befolyás physiologiás körülmények között is fontos közvetítési módja szellemi, moralis, aesthetikai fejlődésünknek. A társadalmi milieu, amelyben mozgunk, ily módon érvényesíti hatását, öntudatlanul is befolyásolva, átalakítva gondolkodásunkat, nézetünket. A társadalmi élet lüktető erejének kifejezője, a sajtó hatalmas módon suggerálhatja a közönség nagy tömegét s egy-egy világgá bocsátott gondolat, jelszó gyorsan válhat közvéleménnyé, felkorbácsolhatja a kedélyeket, emelhet, gyújthat, lelkesíthet vagy gyászba boríthat egész nemzetet. A correlatives suggestio érdekes példáját közölte Bechterew. A múlt század 40-es éveinek egyikén két francia hadihajót a nyílt tengeren elérte a vihar, amely alatt az egyik teljesen elpusztult. A másik hajó ezen esemény hatása alatt állandó izgatottságban volt és másnap midőn az ég egészen feltisztult és verőfényes napon folytatta útját a sima tengeren, a hajó fedélzetén levő egyik matróz a távolban fekete tömeget látott. Amidőn figyelmét jobban megfeszítve nézte, egyszerre úgy tűnt föl előtte, hogy az az elsülyedt hajó. Később már a legénységet is felismerte s hallotta kiáltozásukat. Nyomban értesítette társait, akik ugyanazt látták és a hajó parancsnoka rendeletére odasiettek, itt azonban kiderült, hogy a vélt hajó valamely partról odavetődött fatömeg volt. A suggestiós befolyás mértéke a suggestio hatásának kitett és a suggeráló sajátságaitól, valamint a külső körülmények alakulásától függ. Hogy bizonyos szellemi mozgalmak, a psyhés infectió tünetei olykor epidemia- szerüen nyilvánulhatnak, a történelem eléggé bizonyítja. Az erénynek épp úgy megvan a maga epidémiája, mint a bűnnek — mondja Finkelnburg Ismeretesek a XVII. századbeli mérgezéses s az időnként felmerülő öngyilkos- sági epidémiák. A forradalmak rémes jelenetei, melyekben különösen a francia volt gazdag, megfertőzik a kedélyeket s a vér látása sokszor vadállatias érzéseket, erőszakoskodást vált ki. A keresztes háborúk idejében uralkodó mozgalmak (főleg gyermekek expeditiója), az inquisitio, a boszorkányperek ferde kinövései a psychés járvány jellegét hordják magukon. Ezt bizonyítja továbbá az egyes internátussal összekötött intézetekben a növendékek nagyszámú hysteriás, choreás megbetegedése, a XV., XVI., XVd. században mutatkozott Vittáncz-epidémia és a tarantismus. Tudjuk, hogy hysteriás egyének között az egyes látott vagy hallott tünetek (pl. vizeletrekedés, bélfelfúvódás, csuklás, görcsös roham) mint terjednek át egyik individuumról a másikra. Sikorski Oroszországban több psychés epidémiát észlelt. 1891—92-ben Kiew vidékén Maljovanny Konrád öröklés útján terhelt, alkoholista ama érzéki csalódásait, hogy égi illatot, magában szent lelket érez, felemelkedik a levegőbe, az Isten szavát hallja, a köznép nagy tömegére is átvitte s ezek őt a Megváltónak tartották s mindazt észlelték, amit ő. Folytonos excessives vallásos gyakorlattal töltötték idejüket, éktelen kiabálást vittek véghez, mig aztán Maljovannynak intézetbe való elhelyeztetése után a járvány megszűnt. 1896-ban pedig Tarnow községben a Vitalia nevű apáca visiója által inficiált községbeli lakók közül 25-en élve eltemettették magukat, hogy az Antikrisztus és végpusztulás elől megmeneküljenek és üdvözöljenek. Baillarger közlése (1857—60) óta számos észlelés bizonyította, hogy az elmebetegség a disponált környezetben is kiválthat hasonló tüneteket.
