Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
86 által) is megszerezhetjük. (Érzéki és értelmi észrevevés.) Igaz ugyanr hogy ezen utóbbi esetben is vagy a hallás vagy a látás közvetítését vesszük igénybe, azonban bizonyos képzetek, képzetsorozatok nem mindert sajátságát vagyunk kénytelenek magunk külön-külön észrevenni, hanem már minden irányban kiformált alakban kapjuk meg azokat. Például soha nem látott személyről, tárgyról, helyről eseményekről szerezhetünk ily módon világos emlékképeket, ismereteket. Az elvont fogalmak meg éppen csakis így alakulnak ki bennünk. Az agykéreg sejtjeinek egy részében (akár érzéses, akár mozgató) elemi, másában az összetett észrevevés benyomásai rakódnak le s habár azok néha területbelileg nem is esnek közel egymáshoz, bizonyos részük mégis szoros kapcsolatba jut (associatiós csoport) s mint valamely benyomásbeli complexum képeinek reservoirai újabb adaequált inger behatására (akármely részét érje is ez) valamennyi ingerületbe jön, mintegy resonál. Ha valamely érzéki benyomás ezen már kialakult associatiós láncolat bármely izét éri, az egész felelevenedhetik öntudatunkban. Például a narancs, citrom illata emlékezetünkbe hozhatja Olaszország valamely részét, az ott átélt események egész sorozatával. A környéki és centrumos felfogókészülék (érzékszervek, agykéregbeli érzéki mezők) és a vezető pályák zavartalan functioképessége mellett az észrevevés minőségére befolyást gyakorol az inger foka, qualitása, időtartama, a figyelemnek oda- vagy elterelödése, a társuló érzelmi, hangulatbeli színezés és az associatiós tevékenység minősége — az agykéregnek specialis fogékonysága. Az észrevevés ugyan öntudatos szellemi művelet, de kivételes esetben megtörténhet az is, hogy a meglazult figyelem mellett úgynevezett subconsciens állapotban is létrejön s emlékkép alakjában hagy nyomot. Néha valami különös név merül fel emlékezetünkben, amelynek értelme és eredete teljesen ismeretlennek látszik. Véletlenül aztán sétaközben az utca valamely cégtábláján pillantjuk meg. Más alkalommal arra járva,, gondolatokba mélyedve, láttuk azt s agyunkba lerajzolódott, anélkül hogy öntudatunk küszöbére jutott volna. Néha azonban az észrevevés eredetének hiánya az elfelejtésen alapulhat. Az emlékezetben ilyen subconsciens (tudat alatt levő) állapotban megtapadt észrevevés rendesen elemi szokott lenni s néha transformált alakban jut az öntudatba. A gyomor túlterhelése s egyéb szervezeti rendellenes állapotok által előidézett ingerek rendesen nem tükrözik vissza az azokat kiváltó folyamatok természetét, hanem mint általános rosszullét, fájdalom, esetleg szédülés, ájulás érzését, vagy éppen az elmezavarodás. gondolatát ébresztik fel. Az észrevevés, felfogás pathologiás körülmények között rendellenesen fokozódhat, csökkenhet, teljesen megszűnhet, hamis vagy téves lehet. Az élénkebb, fokozott észrevevés, felfogás (hyperaphia) esetében
