Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 1. Az érzés, érzelem körének rendellenességei

78

A hyperaesthesia esetében az alacsonyabb ingerküszöb mellett nagyobb számú, köztük csekélyebb fokú behatások is, élénk érzéseket váltanak ki. A túlérzékenység1 ffÖfCHllüTffáT^üTönféle élettani változásokban (pl. nőkön a menstruatio, terhesség, szülés, a klimakterium idejében), a szellemi és testi megterhelés, álmatlanság, excessusok, alkohol élvezete után, továbbá a lázas betegségek, agybeli hyperaemia vagy anaemia alatt is, úgyszintén egyes agy-, gerincvelő- és más idegbetegségekben (meningitis, meningitis cerebro-spinalis, myelitis, neuritis stb.). Kiterjedhet az egész testre vagy egyes részeire. Hysteriásokon — éppen úgy, mint az anaesthesia — az anatómiai és physiologiai viszonyokkal ellentétben folt-, szigetszerü, féloldali lehet s gyakran fordulnak elő az ovariumok táján (ovaralgia vagy rövidítve ovaria). Ezen hyperaesthesiás területeket ezeknél hysterogen-zónáknak is szokás nevezni, mert egyeseken ezek megnyomása rohamokat válthat ki, vagy a meglevőket megszüntetheti. A neuralgiás állapotokban az ideg törzsére vagy ágainak egyes részére gyakorolt erősebb nyomás (miáltal az esetleg mélyebben fekvő ideg jobban össze- vagy valahová odanyomható) fájdalmakat válthat ki (Valleix-féle points douloureux, fájdalmas pontok). Ilyenek pl. a trigeminus neuralgia esetében a n. supra- és infraorbitalis, valamint az' alveolaris és mentalis kilépő helyén, az ischiasban a tompor, a térdizület és bokacsont külső részén. Néha az érzékszervek túlérzékenysége alkalmával káprázás, fényvillanás (pfwtopsia), hang. zörej, csengés hallása (akoasma), kiHMfÜte^szagio^ vagy ízTőérzés keletkezhet. Az ilyen beteg kerüli az erős fényt, a zajt s ennek bekövetkezésére szemhéjait görcsösen összeszorítja, összerázkódik, fejét elkapja. A bőr érzőidegeinek túlérzékenysége, valamint a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia) a physikai utón való befolyásoltatás (villamozás, delejezés/égetés, pörkölés, tüzes vassal, tűvel stb. érintés) téves eszméjének kibontakozására szolgáltat alkalmat. Némely elmebetegben ilyen alapon a fájdalomérzéssel járó csillapíthatatlan éhséginger íbulimia) fejlődhet ki. Másokat a környéki érzőidegek túlingerlékenysége a lest egyes részeinek folytonos vakarására, dörzsölésére, felsebzésére sarkalhat. A mániások, a dementia praecoxosolí, ^ hysteriások masturbálására sokszor a környéki és spinalis eredetű hyper- aesthesiák szolgáltatják az alkalmi okot.

Az elmebetegségekhez elég gyakran csatlakozó neuralgiak, a nyak- szirt, trigeminus, borda közti és ágyéki területeken, nagyobbfoku hangulatelváltozást, indulatkitöréseket és kényszermozgásokat válthatnak ki. A paraesthesiákkal együtt a befolyásolás, megrontás, üldöztetés téves eszméjének kifejlődését segíthetik elő, amidőn a betegek arról panaszkodnak, hogy testükön rovarok mászkálnak, csipkedik, szúrják, vagdalják, villamozzák, csontjukat széttördelik, ropogtatják, kicserélik, agyukat fogdossák, fejüket abroncsba szorítják, ütik, verik.

A garat, az oesophagus és gyomor nyákhártyájának hyperaesthe-