Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 1. Az érzés, érzelem körének rendellenességei
79 siája a különféle (az étel, ital, nyál okozta) ingerekre reflexesen ökrön- dözést, émelygést, hányást válthat ki, ami sokszor a táplálkozási ellenkezésre, az abstinálásra szolgáltathat okot. A beható inger által előidézett érzések nagy részét a kellemes (positiv) vágy kellemetlen (negativ) érzelem, a kedv különféle árnyalata szokta kisérni. amelynek időazonos complexumát hangulatnak nevezzük. Erre első sorban a szervezet különféle álIapotábóT'eréido nigerek által kiváltott reactiós, vagyis a közérzés szokott befolyást gyakorolni De hatással vannak rá bizonyos complicált, a képzelet élénk részvétele mellett fejlődő associatiós míveletek segélyével kialakuló intellectusos, moralis, vallásos, socialis, conventiós, aesthetikai érzelmek is. Az érzéki ingerek néha közvetve, az azokhoz kapcsolódó emlékképek alapján váltanak ki hangulatot. így pl. valamely vidék látása a múltban átélt események egész láncolatát elevenítheti fel az akkor lefolyt kedélyi mozgalmakkal. Az ingerekre bekövetkezett positivos érzelmi reactio egyik árnyalata az érdeklődésemet a psychés míveletek (különösen az associatio) győr- sabb rébtfhyolítását elősegíti. Mig a negativosénak vagy mindkettőjének kimaradása az érdeklődés csökkenésével vagy hiányával jár. Az érdeklődés úgy az önszemélyiség, mint a külvilág iránt nyilvánul s habár a létfenntartás ösztönénél fogva is az érdeklődés első sorban az előbbi felé szokott leginkább terelődni, de normalis viszonyok között a kettő között harmoniásan oszlik meg. Pathologiás alapon azonban vagy túlságosan egopetalissá, egocentrumossá (kóros egoismus) vagy centrifugálissá (kóros altrumfWf) válik vagy mindkét irányban meglazulhat, elmosódhat (teljes részvétlenség, apathia). A különféle ingerekre való érzelembeli, hangulatbeli reactio minősége függ az egyéni sajátságoktól, az agybeli dispositiótól, amely az ú. n. temperamentumban nyer kifejezést. Fokozhatják vagy csökkent- hetik ezt különféle szerzett, accessorius testi és psychés okok közvetve vagy reflexes utón (traumák, agy- és más idegrendszerbeli betegségek, neurasthenia, hysteria, epilepsia, testi és szellemi kimerülés, izgatottság, az álmatlanság következményei, az egyes szervek és működésének rendellenes állapota stb.). A rendes körülmények között bekövetkezni szokott érzelembe^ visszahatás, elmebetegeknél megváltozhat oly módon, hogy csökken vagy teljesen kimarad (hyp- vagy anaesthesia psychica, hyp- vagy anhedonia), fokozóÉiic.a nstliesia j5sycfncalTTRyperh’edoniaf és visszás, ellentétes, pervers alakban (dysaesthesia psychica, pár- hedonia) nyilvánul. Elmebajosokban a családi és hivatásbeli kötelesség iránt való, az ethikai, moralis, conventionalis, aesthetikai érzés a szellemi és mozgási műveletek meglassult, akadályozott lefolyásában kifejezést nyerő gátlás
