Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok
73 lati fogságban a még el nem döntött sorsuk miatt való aggodalom, a töprengésekre még inkább alkalmat szolgáltató magánfogság csendje megingathatja, az álmatlanság, étvágytalanság, a vérkeringésbeli ingadozások közbeszövődése mellett súlyosabb functiós zavarok, a megfelelő dispositio alapján hysteriás és neurastheniás, meiancholiás, hallucinatiós állapotok keletkezését segítheti elő. Mindenesetre nagy szerepet játszik itt is az öröklési terheltség és degeneratiós alap, amelynek talaján minden káros tényező jobban érvényesülhet. A fogság az imént jelzett momentumok alapján a meglevő ideges tüneteket fokozhatja, a fejlődésben levő elmebaj gyorsabb kibontakozását segítheti elő, avagy ezen bántalmak kitörésére a közvetlen alkalmi okot szolgáltatja, némelykor pedig a meglevő elmebetegség elmosódott tüneteit kiélesítheti vagy más szint vegyít közéjük. Sokszor tapasztalható, hogy a magokat kedvező körülmények között, jó levegő, táplálkozás, kellő testmozgás, nyugodt életmód mellett teljesen kielégítő módon érző hysteriás vagy epilepsiás betegek a szabadságvesztés után a fogságra súlyosabb tünetekkel reagálnak s az azelőtt ritkán jelentkező rohamok gyako- riakká válnak, úgy hogy tulajdonképen a fogság alatt észlelt állapot sok esetben egyáltalában nem felel meg a bűncselekmény előtt és idejében volt testi és szellemi állapotnak. A tapasztalat továbbá azt is mutatja, hogy az ilyen egyének izgatottságának tünetei az újabb viszonyokhoz való fokozatos megszokás után később lassankint visszafejlődhetnek. Némelykor pedig azt látjuk, hogy a fogság a meglevő elmebetegség talaján az uj helyzetből eredő sajátságos tüneteket fakaszt. Az elmezavar többnyire a letartóztatás első időszakában, néha már az első hetekben vagy hónapban fejlődik ki. Ezen állapotok megítélése sokszor nehéz, hogy vájjon nem egy már régebben fennálló, elmosódott elmebetegség, vagy a simulálás tünete-e az? Sokszor tapasztaljuk ugyanis, hogy a bűntettesek elmebetegsége elmosódott, tökéletlen, ami magyarázatát abban leli, hogy a kifejezettebb esetek a környezet előtt is jobban feltűnvén, idejekorán elmegyógyító intézetbe kerülnek, mig a kevésbé világosak hosszabb ideig mozogván a társadalomban, inkább nyílik alkalmuk a jogrenddel való összeütközésre. De ismeretes, hogy a bűntettesek egy része öröklés utján terhelt, degenerált, egy másika továbbá a rendetlen, mostoha életkörülmények, kiállott betegségek (pl. syphilis), sérülések, alkoholélvezet következtében szerezhet rendellenes állapotok kifejlődésére dispositiót. Köhler helyesen emeli ki, hogy a kérdés eldöntését nagyon megnehezítik az előtérbe jövő moralis depravatio, a homályosan kifejezett psychosis jellemvonásai, a fogházi disciplina, tulszigor, a charakternek nem megfelelő bánásmódból eredő magaviselet és a suppo- nált simulálás. Egyes foglyokban sajátságos izgatottság fejlődik ki a letartóztatás folyamán, amely a kedélyhangulatnak nagyobb ingerlékenységében. indulatkitörésekben, elégedetlenségben, a fegyelmi eljárássá 1, a
