Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok

74 házirenddel szemben tanúsított engedetlenségben, ellenkezésben, köteke- désben, feleselésben, durva, trivialis kifejezések használatában, szemér­metlenségben, cselszövésekben, összeesküvések forralásában, a fogoly­társak felbujtásában, badar, esztelen cselekedetekben nyilvánulnak, amely állapotot — mint Moriz s mások kiemelik — a német foglyok a „Zucht- hausknall“-nak nevezik. Ezen izgatottság tünetei néha a maniás-depressiós vagy paranoiás kórkép előjátékát képezik, mig máskor abortivos módon zajlanak le. A betegek ugyanis egyre izgatottabbakká válhatnak s mint Köhler hangsúlyozza, az indulatosság harag hirtelen és motiválatlan kitörése határtalan és brutális, harapnak, lábukkal a környezet genitaliája felé rúgnak, az arcába harapnak, hajába markolnak, bestiálisak, rombolnak, törnek, zúznak, erotikusak, frivolak, szemérmetlenek. Némely esetben a különben is disponált, degenerált egyéneken a letartóztatás későbbi időszakában fejlődnek ki paranoiás tünetek, amelyeket főleg az üldöz­tetés, a jogtalan elitéltetés és időn túl való fogvatartás téves eszméi jellemeznek. Ezeket a hallucinatiók és illusiók támogatják, amidőn hallják, hogy megkegyelmeztek nekik, közeledik a szabadulás órája, vallásos irányú látomásaik és hanghallásaik is lehetnek. Az ilyen betegek nagy hangon követelik elbocsáttatásukat, querulálnak, feljelentésekkel fenyege- tődznek, a felügyelő személyzetet üldözőnek tekintik. De előfordulnak vallásos, daemono-maniás (az ördög, rossz szellemek által való üldöztetés) téves eszmék is. A hallucinatiók minden érzékszervre kiterjedhetnek, Köhler szerint leggyakoribbak a hallásiak és közérzésbeliek. Kirn a gyorsan fejlődő s egyébb okra vissza nem vezethető kóralakot fogsági elme­zavarnak nevezi. A degenerált bűntetteseken néha észlelhető a váratlanul gyorsan felmerülő és eltűnő Ganser-féle tünetcsoport: a hézagos emlékezéssel, paralogiával (a valót csak megközelítő, bizonytalan vagy az előzőleg nyilvá­nított ismeretekkel összhangzásban nem levő badar feleletek) öntudat­beli ködös állapot, izgatottság, zavart, badar, illetlen, szeméremsértő nyilatkozatok, erőszakos kitörések. A jelenségeknek éppen ezen indo­kolatlan keletkezése és megszűnése alkalmas a szándékosság, a simulálás gyanújának felébresztésére. Olykor mulékony jellegű maniás-depressiós és hallucinatiós vonást feltüntető elmezavar is előfordul a bűntetteseken. Álta­lában az egyes elmekórformák meglehetős szabálytalanságot tüntetnek fel s a többnyire degeneráltaknak az öröklés fejezetében említett sajátságai tükrö­ződnek vissza. Az ilyenek psychosisának jelentékeny számában (Kirn 32 5, Näcke 50‘60, Németh Ödön 44 2°/o-ban találta, magam pedig 48-5%-ban) konstatálható az örökléses terheltség. Némelyek újabban (pl. Aschaffen- burg) a fogságban észlelt elmebetegségekben a dementia praecox tüne­teinek első megnyilvánulását vagy különféle szakának kiélesedését látják. A fogházban keletkezett elmebetegségek egy része jó prognosisu s néha tapasztalható, hogy a különzárkában elhelyezett egyén elme­

Next

/
Thumbnails
Contents