Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok
69 az elmezavartság rohamait. Érdekes Legrand du Saulié esete, ahol az orr- és homloküregbe jutott rovarálcák fejfájást, kábultságot, epilepsiás rohamokat, mániás nyugtalanságot idéztek elő, mely tünetek a kórnemző hatány eltávolítása után megszűntek. Az öröklés utján terhelt, degenerált egyének neuropathiás alkata már a gyermekkorban kifejezést nyerhet. Ilyeneknél a már előbb ismertetett degeneratiós jeleken kívül elég gyakran találkozhatunk bizonyos functiós zavarokkal, amelyek — amint Emminghaus, Morei és Griesinger elsorolja — a hebegés, izomnyugtalanság, grimassok, az egyes izomcsoportok rángása, a kétoldali izomterületek beidegzettségének aránytalansága, általános vagy körülirt hyperalgesiák, a visceralis és vaso- motoros beidegzés szabálytalansága, rendetlen álom, különösen az éjjeli felijedezés, félelem, fogcsikorgatás, a gyakori enuresis nocturna, a nemi ösztönnek korai ébredése masturbatióval, a szervezetbeli kóros és physio- logiás folyamatoknál kapcsolatos convulsiók, hirtelen keletkező apoplecti- formis rohamok, a lázas bántalmaknál mutatkozó hőmérsékbeli szabálytalanságok s a rohamos vagy megkésett testbeli fejlődés. Ily egyének sajátsága szokott lenni az élénk kedélyhangulatbeli ingadozás, a kicsinyes okokra is bekövetkező depressio, világfájdalmas gondolatok, öngyilkos- sági hajlam, a magaviseletét és gondolkodást jellemző különcség, az impulsiós testmozgások, heves taglejtések, a földön fekvő helyzetben való kapálódzás, sirás által kisért gyors indulatkitörésekre való hajlam, könnyen beálló szorongás, félelem, amely olykor éjjel is jelentkezik {pavor nocturnus), amidőn a jelentékeny vasomotoros zavarok, elsápadás, bő verejtékezés mellett a szellemi kör elváltozásával, ijesztő hallucina- tiókkal, illusiókkal, deliriumokkal, felkiáltással s az öntudatnak rövid időre való megzavarodásával jár. Álomképeik néha olyan élénkek, hogy azokat a valóban átélt eseményekkel sokszorosan összetévesztik s mint tapasztalatuk tényét szerepeltetik. Néha nagyobb számú, mig máskor isolált kényszerképzetek és kényszercselekedetek, valamint a hysteria és neurasthenia egyéb tünetei is kifejlődhetnek. Az öröklés utján terhelt, neuropathiás alapon észlelhető egyrészt a korai szellemi fejlődés és a hibás nevelés, ferde irányítás következtében később néha letörő, elzüllő, korát túlszárnyaló partialis tehetségű ú. n. csodagyermek typusa, másrészt a testi és szellemi visszamaradottság különféle foka, valamint a megkésett fejlődés. A szellemi és testi állapot minőségére nagy befolyást gyakorol a nevelés és iskoláztatás. Ebben a szigorúan keresztülvitt individualizáló eljárásnak kell érvényesülnie s a gyermekagy iránt táplált igényeknek sohasem szabad átlépnie a szervezet minősége és a fejlődésbeli viszonyok által körülirt határokat. Sokszor a szellemi élet korai elsatnyulá- sának, ideges kimerüléses állapotoknak a figyelmet tartósan lekötő s szünetek által megszakított elmebeli foglalkoztatás az oka. A századunkat
