Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok
70 jellemző lázas izgatottság az értelmi képesség minél rohamosabb kifejlesztését s az ismeretek minél nagyobb tömegének aránylag rövid idő alatt való megszerzését célzó s agyat túlterhelő nevelési és tanítási rendszerben is kifejezést nyer, amely nagyon alkalmas az idegrendszer korai kifáradásának előidézésére. Nemcsak az idegesség, de elmezavartság állapotai is észleltettek már gyermekeken szellemi megerőltelés után. Különösen végzetessé válhat a gyengébb idegrendszerü, neuropathiás, korlátolt elméjű gyermekek túlterhelése, akik a különféle káros behatásra élénkebben reagálnak. A környezet magaviseleté, gondolkodása, példája, a szellemi légkör, amelyben mozog, nagy befolyást gyakorol — már az utánzás, az önkéntelen psychés befolyás (suggestio) révén is — a fejlődőiéiben levő gyermek egész egyéniségére. A túlzsúfolt rossz levegőjű pincehelyiségek, sanyarú életkörülmények, anyagi gondok között élő lakóinak a fenntartásáért folytatott nehéz küzdelmei között meglazult erkölcsi felfogása, mely a tiltott és megengedett között gyakran nem válogat, nyers, antisocialis gondolkodása a gyermek, az ifjúkor fogékony kedélyét megmételyezi, szeméremérzését a nemi élet jóformán minden phasisának idő előtt való megfigyelése alapján elnyomja, illetve nem is fejleszti ki. A különben is meglevő hajlam mellett bizonyos kóros jelenségek kibontakozásának feltételeit adja meg. A serdülés időszakában már az elmebetegségek száma emelkedik, ezen fejlődésbeli stádium jelentőségét azonban már a 46—47. lapon méltattuk, a szintén nagyobb szerepet játszó klimakteriummal együtt. A testi és szellemi kifejlődés tetőfokán (férfiaknál a 35—50, nőknél a 25—40 év között) számos szervezeti physiologiás és pathologiás ok (terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás, fokozott szellemi munka, nemi és alkoholos s egyéb irányú kicsapongások, syphilis), másrészt anyagi gondokból, csalódásból, szerelemféltésből, ki nem elégített ambitióból eredő psychés befolyás s általában az élet küzdelmei közben felmerülő sokféle izgató momentum, káros tényező érvényesítheti hatását és segítheti elő az ideg- vagy elmezavar kifejlődését. Ezen korban mindenféle, de különösen a súlyosabb és idült lefolyású elmekórformákkal találkozunk. Amig az elmebetegség leggyakoribb alakjai közül a maniás-depressiós elmezavar és a dementia praecox inkább a fiatalabb korban (15—25 év) fejlődik, az alkoholos elmezavar, a dementia paralytica és a paranoia túlnyomó számban a 30—45. életévek között, a melancholiás depressió pedig főleg ezen túl. Az aggkorban, mely a testi és szellemi élet visszafejlődésének időszaka, a testi és elmebeli erő fokozatosan hanyatlik, az egyéniség megváltozik, associatiós és emlékezetbeli zavarok keletkezhetnek physiologiás körülmények között is. Néha azonban az elaggás már a rendes élettani határon belül korábban kezd kifejlődni s a vérérbeli elváltozások (endarteritis, arterio-sclerosis) mellett az agykérgi sorvadás is beáll, s kifejlődik az ú. n. aggsági butaság. Senilis alapon azonban keletkezhet
