Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok
68 Sággal kisért egyoldalú indulatkitörésekben, zabolátlanságban, rendetlen magaviseletben, színtelen, egyhangú, tartalomszegény deliriumokban nyilvánulnak. Amint azonban a benyomások utján nyert emlékezetbeli, tapasztalati képek egyre szaporodnak, a tárgyak, személyek, tünemények egymáshoz való viszonya, sajátsága finomabb vonatkozásokban válik tudatossá s a beható ingerre keletkező visszahatás, a cselekvés között levő időszakot több és rendszeresebb associates művelet kezdi kitölteni, a képzeletbeli kör tágul — tehát a gyermekkor későbbi, egész a serdülésig terjedő, időszakában már az elmebetegség különféle alakja fordulhat elő, mint: maniás-depressiós, neurastheniás, epilepsiás, hys- teriás elmezavar, paranoidos állapot, bár a tapasztalat szerint a fiatalabb korban a téves eszmék fejlődésére való hajlam jóval csekélyebb, mint az előbbrehaladottban. A meglevő hajlam alapján az epilepsia első tünetei rendesen a gyermekkorban szoktak nyilvánulni, valami alkalmi ok (például ijedtség) által kiváltva. A későbbi, különösen a szellemi érettség szakában (a 30 as éveken túl) nyilvánuló s azelőtt sohasem észlelt epilepsiaszerü rohamok hátterét többnyire a koponyasértés, a syphilis, az alkoholismus okozta elváltozások, a fejlődő paralysis progressiva vagy tabes szokta nyújtani. Habár a gyermekek idegrendszerének ellenállóképessége csekélyebb, ami kifejezést nyer abban is, hogy lázas mozgalmakra könnyebben delirálnak, szervi okok (bélférgek, gyomor- és bélzavarok, polypok az orrban stb.) psychés és motoros izgatottságot, convulsiókat, choreás, epilepsiás, nysteriás rohamokat válthatnak ki s egyes szervi bántalmak- hoz jelentékeny közérzetbeli zavarok csatlakozhatnak: a kifejezett elme- betegség esetei ritkábbak nálok s úgylátszik, az agybeli egyensúlyingadozások gyorsan egyenlíttetnek ki bennök. De meg gyakran tapasztalható, hogy a psychés zavarok gyermekekben csak mulékony jellegűek, úgy hogy többnyire az elmeorvos segélye nélkül házi kezelés alatt gyógyulnak meg. Az ébrényi időszakban, a szülés alatt és után keletkező elváltozások (vérzés, encephalitis, hydrocephalus, anyagcserebeli zavarok), infectio (lues, tuberculosis) az agy és így a szellemi élet fejlődésére káros befolyást gyakorolhatnak, az idiotismus, imbecillitás, cretinismus, a rendellenes magaviselet számos jelenséget válthatják ki. Általában a gyermekkorban jelentkező elmezavarok többnyire a felnőttekének csak tökéletlen utánzatai, rhapsodiás jellegűek, sok con- trasttal és indokolatlan átmenetekkel tarkázottak, lefolyásuk rövidebb. Alapjuk vagy agybeli elváltozások vagy általános szervi megbetegedések, fejsértések, mérgező anyagok, az idegrendszert gyengítő momentumok (pl. onania, testi vagy szellemi túlterhelés). Egyes esetekben kedélyi behatás (ijedtség), peripheriás sérülés, elváltozás, bélférgek vagy operatiós beavatkozás reflexes utón váltják ki
