Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - III. Vegyes okok
62 A szellemi kimerülés tünetei lassankint és fokozatosan fejlődnek ki, a tulerőltetés káros reactiója idők folyamán felhalmozódik s az egyén ideg- és szellemi állapota mintegy észrevétlenül válik kórossá. Munkaereje, kitartása csökken, gondolkodása megnehezül, a megfelelő kifejezéseket nehezen találja meg, könnyen felejt, az érzékszervek egy része hyperaesthesiássá válik, az erős fény bántja, a zörejre, energiásabb hangra összerázkódik, álma zavart, amellett hogy nehezen képes elszuny- nyadni, könnyen felébred s ilyenkor néha órák hossszáig küzd az öntudatába tolakodó gondolatár ellen, hogy a megszakított álom fonalát felvehesse, csak többszörös félbenhagyással képes az éjjelt átaludni s reggel levertnek, kábultnak érzi magát, néha pedig az egész éjszakát álmatlanul tölti. A nyugalomhiány az idegrendszer izgatottságát vonja maga után, amidőn az illető egyén szervezetének különféle részén változó functiós zavarok bukkannak elő, az emésztés, a bélkiürülés hiányos, a kedélyhangulat kicsinyes okra élénken reagál, a paraesthesiák, anaesthesiák, hyperaestesiák különféle hypochondriás panaszokra szolgáltatnak alkalmat s depressiós állapotokat idézhetnek elő, a vasomotoros reflexes ingerlékenység fokozódik (az elhalványodás az élénk kipirulással gyorsan váltakozik), gyakoriak a congestiós tünetek csekély testi mozgás (pl. lehajlás, felkelés, járás) alkalmával is, a nyaki üterek erős pulsálása hallható. Fejfájás, fejnyomás, szédülés, fülzugás, olykor szorongó félelemérzések, kényszerképzetek (többnyire agoraphobia) a további tünetek. Természetesen ezen tünetek kibontakozását elősegítheti az egyéni dispositio, az idegrendszernek a normálistól való részleges vagy általános eltérése. Sőt a lappangó neurastheniás jelenségek ezen alapon kiélesedhetnek. Egyes esetekben a szellemi kifáradás állapotában illusiók és hallu- cinatiókhoz hasonló sensatiók keletkezhetnek, amelyek rendellenes természetét az illető egyén felfogni képes. Lechner ezeket pseudo-halluci- natióknak nevezi s ilyeneket képes volt önmagán mesterségesen előidézni a figyelemnek valamely emlékképre való tartós rögzítése által. A fokozottabb s túlhajtott szellemi munka az idegrendszer ellenállóképességét alászállítja s különféle belső és külső behatásokkal szemben sérülékenyebbé teszi. Ily egyénekben a kedélyi rázkódás, a szeszes italok élvezete, koponyasértés, különféle testi betegség viharosabb reactiót válthat ki. III. Vegyes okok. Az egyéni ellenállóképesség a különféle ingerekre való visszahatás minőségében nyer kifejezést. Ezen reactiós képesség első sorban a szervezet, különösen pedig az idegrendszer sajátságától, mint energiás forrástól függ, de befolyást gyakorolnak rá a külső körülmények, számos physikai és psychés tényező.
