Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - II. Szellemi okok
55 reactio a megtámadott izomcsoportokban (a galvános és farados ingerlékenység megváltozása mellett az izmoknak a villamos ingerlésekre való renyhe, vontatott összehúzódása s a nyitás és zárás után való rángási rend typusának megváltozása). Ólommérgezés következtében kifejlődhetnek a mulékony mániás izgatottság által színezett hallucinates zavarodottság tünetei, mig máskor a kórkép idült jelleget vesz fel, amidőn csaknem minden érzékszervre kiterjedő tömeges és kellemetlen csalódások, üldöztetéses, mérgeztetéses deliriumok, nagyfokú desorientáltság, öntudatzavar, heves kitörések alkotják a főbb jelenségeket. Az ólommérgezés következtében kifejlődhet a dementia paralyticára emlékeztető ú. n. encephalopathia saturnina, amidőn a kezek reszketnek, a beszéd nehézkessé, akadozóvá válik, a radialis bénult, a gondolkodás nehézkes, az emlékezőképesség gyengül. Az ólommérgezés tünetei kedvező körülmények között megszűnhetnek ugyan, de lefolyásuk gyakran súlyos szokott lenni. A phosphor mérgezés, amelynek következtében az agykéreg idegsejtjeinek egy része degenerálódik, beszédzavarokat, hangulatbeli változást, zavartságot, stuporos állapotot és teljes öntudatlanságot idézhet elő. A szénkéneges-mérgezés különösen rosszul szellőzött kaucsuk- gyárakban fejlődik. Első tünetét a homlok és halántéktájra szorítkozó fejfájás, szédülés képezi, később az ittasságra emlékeztető szellemi élénkség s badar fecsegésre való hajlam mutatkozik. A további tünetek érzési és látási zavarokban, általános izomgyengeségben, görcsös állapotokban a nemi ösztön fokozódottságában, majd csökkenésében, esetleg megszűnésében állanak. Peterson három esetben heveny mániás izgatottságot is észlelt, melyek gyógyulásba mentek át. A szénoxyd-gázzal történt mérgezés alkalmával agyvérbőség, ezzel kapcsolatosan apoplexia, sőt az agyvérzés folyományaként ellágyulás észleltetek. A mérgezés tünetei ideges ingerlékenység, mulékony mániás izgatottság, zavartság, kábultság, emlékezésbeli gyengülés, bizonytalan járás, szédülés, fokozott reflexek szoktak lenni. II. Szellemi okok. Az elmebetegség aetiologiájában régebben olyan fontosnak tartott psychés okok később háttérbe szorultak s csak újabban merültek fel ismét más alakban és értelmezéssel. A Breuer és Freud által megindított szellemi elemzéses eljárás (psychoanalysis) alapján, amelyről már a bevezetésben is megemlékeztem, nemcsak a neurosisok (hysteria, neurasthenia, kényszerképzetes állapot) számára igyekeztek tisztán psychés természetű eredetet kimutatni, de egyes elmekórformákat (mint a dementia praecoxot, a paranoiát) is ilyen alapon törekednek megmagyarázni. Egy
