Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - II. Szellemi okok
56 részt a régebben átélt és emléköket elnyomni, elfelejteni, tehát az öntudat alá sülyeszteni kívánt érzelmi változásokkal erősebben színezett (szerintök többnyire sexualis) események (psychés traumák) más alakban megjelent vagy motoros tünetté convertalódott képzeteinek zavaró hatását, másrészt az egyéniség érdekeinek akár negativos, akár positives irányú érvényesülését célzó ú. n. képzetcomplexumok folyton előtérbe tolakodó harcának s az ebből eredő rendellenes reactiónak hatását keresik és látják. Ha a mérsékelt középút irányát tartjuk meg s a tényeket elfogulatlanul szemléljük és ítéljük meg, a psychés befolyás nagy jelentőségét nem lehet tagadnunk. Tudjuk, hogy a kedélyhangulatbeli elváltozások, a váratlan, hirtelen vagy tartós öröm vagy bánat, lehangoltság, élénk vasomotoros (kipirulást, elhalványulást, gyors szívverést), gyomor-, bélés más szervbeli működési zavarokat (étvágytalanságot, székelési és vizelési ingert), szédülést, fejfájást, álmatlanságot, szorongást okozhatnak. A felindulás egy-egy hysteriás vagy epilepsiás rohamot válthat ki. Ugyancsak kedélyi emotiókra a testi bajok (fájdalom stb.) egy időre szünetelhetnek. Hányszor tapasztaljuk, hogy egy-egy hevesebb kedélyi mozgalmat kiváltó esemény, a negativos vagy positives érzelemmel színezett képzet vagy képzetsorozat mennyire megtapad az öntudatban és kiséri, serkenti vagy akadályozza a gondolkodás, a cselekvés menetét. De a külső körülmények kedvező vagy kedvezőtlen alakulása is mennyire képes az associatio lefolyását és minőségét befolyásolni, meghamisítani s téves ítéletek alkotására disponálni. Mindez még inkább érvényesül akkor, ha az agy működése megfelelő dispositio (legtöbbször öröklés) alapján a normálistól elüt vagy éppen a kóros folyamat a kibontakozásra elkészült. Legtöbbször a szellemi tényezők az elmebaj kifejlődésére csak az alkalmi okot szolgáltatják. A normalis idegrendszer az élet Viszontagságaival, az anyagi és lelki csapásokkal megbirkózik, de a sérülékeny, csekélyebb ellenállású letörhet, vagy különféle rendellenes tünetekkel (öngyilkosság, neurosis, elmebaj) reagal rá. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egyes, sokszor súlyos és egészen más okból eredő elmekórformák tünetei kedélyi rázkódás után tárulnak fel rohamosabban. A psychés befolyás érvényesülhet heves, gyorsan keletkező rázkódás (harag, felindulás, félelem, ijedtség), tartós lehangoltság (gond, töprengés, aggodalom), suggestiós hatás (psychés infectio) és a megfeszített és túlhajtott szellemi munka alakjában. A szervezetet érő váratlan erőszakos testi és szellemi rázkódás az ijedtség révén az ú. n. psychés shokot idézheti elő, mely a szellemi működések rövidebb-hosszabb időre terjedő hirtelen felfüggesztésében, az öntudat megzavarásában áll s melyet élénk vasomotoros zavar (elhal- ványodás, kipirulás, fokozott szívműködés, gyors, könnyen elnyomható pulsus), émelygés, sőt hányás, izzadás, szorongó érzés szokott kisérni.
