Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 8. Mérgezés
54 • 3 mgrmig alkalmazott nicotin-adagok a nyelven és garatban égető érzést keltenek, majd fokozzák a nyálelválasztást, a hőség érzését és az álmatlanságot okozzák, körülbelül félóra múlva gyors és nehéz lélegzés, sőt a légzőizmok klonusos görcse, bágyadtság, ájulás, hányás következik be s e tünetek három óra múlva alább hagynak. A kifejezett nicotin-psychosis leginkább a bagózókon és tubákolókon észleltetett, a dohányzókon ritkábban. Előzményi szaka három hónapig is eltarthat s főleg álmatlanságban, kedvetlenségben, nyomottságban, nyugtalanságban, szorongó érzésekben nyilatkozik s végre praecordialis félelmek kíséretében kitör az elmezavar, melynek három stádiuma különböztethető meg. Az első alatt a beteg álmatlan, hiányosan táplálkozik, keveset, de elég logikusan beszél, hangulata zavart, a különféle hallucinatiók és téves eszmék sokszor öngyilkosságra vezetik. A második szakaszt az emelkedett, derült hangulat, mániás izgatottság, kellemes tartalmú érzékcsalódások jellemzik, 2—4 hét múlva bágyadtság szakítja meg egy időre az izgatottságot. A harmadik stádiumban ezen átmenetek egyre rövidebbek lesznek, a beteg ingerlékenynyé válik, felfogása, emlékezete gyengül, keveset beszél, testmozgásai lassúk. Ha a betegség csak az első stádiumig terjed, Kjelberg szerint a beteg 5—6 hónap alatt meggyógyulhat, már a második szak egy évig is eltarthat, mig a harmadikban gyógyulás nem várható. A nicotinos psychosis esetében fontos a dohánynak fokozatos megvonása s a csillapító, majd ionizáló szerek adása. A kénesövei (hydrargyrum) foglalatoskodó munkásokon, az erélyesebb antilueses kúrát végzett egyéneken a mérgezéses tünetek fejlődhetnek ki: a saliválás, stomatitis mercurialis, emésztési zavarok, általános idegesség, ingerlékenység, álmatlanság, félelem, szorongás, elfogódzás, érzékcsalódás, a szellemi tevékenység hanyatlása, apathia, néha melan- choliás depressio vagy mániás izgatottság, fejfájás, reszketés. Az ólommérgezés az emésztési és általános táplálkozási zavarok mellett az idegrendszer és szellemi kör kifejezett elváltozásaiban nyilvánulhat. Az ólom kiválasztásával, az ólmot tartalmazó festékekkel, csövekkel foglalkozó munkások arcbőre és foginye sajátságos hamuszinüvé válik, heves gyomorcsikarás (colica saturnina), émelygés, étvágytalanság, fejfájás, fülcsengés, szédülés, szivtáji nyomás, majd félelemérzés lepik meg, álmuk kellemetlen álomképekkel tarkázott, ingerlékenyek, bizonyos indokolatlan nyugtalanság, reszketés fogja el, a test egyes izmaiban rángások jelentkeznek, majd epileptiformis rohamok, a peripheriás idegrostok degeneratiós elváltozása (neuritis multiplex degenerativa saturnina) következtében bénulások fejlődnek ki. Különösen jellemző az ólommérgezéseknél a kétoldali radialis bénulás, amely a karok felemelése közben a két kéznek a kéztőizületben történő s az extensorok bénulásán alapuló önkéntes behajlásában is kifejezést nyer. Ilyenkor feltalálható a degeneratiós neuritis multiplexekre jellemző sorvadás és villamos elfajulásos