Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 3. Fertőző betegségek
33 idegsejtekben kimutatható elváltozást idézhet elő, a láz hatásának is szerepet kell juttatni. Az ilyen betegségekben azonban"*föbb más tényező is számba jöhet és pedig a megváltozott vérkeringés, táplálkozás, a szivgyengeség okozta következmények, a vérpangások, a tüdőbeli rendellenességek következtében beálló hiányosabb vérfelosztás, tökéletlenebb légcsere és szénsav felhalmozódás, oedemák stb. Ezek mind közvetve és közvetetve hatással vannak a közérzésre, a psychés functiókra, az öntudat kisebb-nagyobbfoku megzavarását, a kábultságtól egész a sóporos, comás, ájulásos állapotig, továbbá a deliriumokat okozhatják. Mivel gyakran tapasztalhatjuk, hogy nem minden beteg és nem is mindig a magas láz esetében delirál, bizonyos egyéni dispositiót, az idegrendszernek öröklött vagy szerzett csekélyebb ellenállóképességét is fel kell vennünk ilyen esetekben. A gyermekeken, a nőkön és általában a neuropathiás egyéneken gyakrabban észlelhetők a lázas tévengések. A lázas fertőző betegségek esetében a psychés zavarok megelőzhetik a lázas mozgalmat, mint bevezető, incubatiós deliriumok vagy a bántalom, a lázas mozgalom tetőfokán (acmés delirium) vagy az oldódás időszakában (defervescentiás, postfebrilis delirium) vagy végül a recon- valescentia állapotában mint következményes elmebaj nyilvánulnak Habár az egyes heveny fertőző betegségek kapcsán kibontakozó psychés zavarok a kifejlődés módjában, rohamosságában és a tünetek hevességében némi különbséget árulhatnak el, de önmagukban véve mégsem olyanok, hogy azok valamelyikét speciálisán jellemeznék. A deliriumnak különösebb szint inkább csak az egyéni sajátságok és az azokból következő reactiós formák kölcsönöznek. A lázas deliriumokat a közérzés alteráltsága, az ingerlékenység, mely a betegek akaratosságában, szeszélyességében, kicsinyes elégedetlenségében, gyermekes siránkozásban, félénkségben, gyakori összerázkó- dásban nyilatkozik, szokta bevezetni. Ezután az öntudatot változó, színes hallucinatiók és illusiók hamisítják meg s mulékony, ingadozó phantasiás, zavart, kuszáit, lazán kapcsolódó téves eszmetöredékek kifejlődésére szolgáltatnak alkalmat. Az öntudat az álomszerüség és a teljes elhomá- lyosodás állapotai között hullámzik, mialatt a betegek a külvilág ingereit csak részben vagy tévesen fogják fel s azokhoz disparált módon asso- ciálnak, tájékozódásuk hiányos vagy teljesen elmosódik, a helyet, személyeket sokszorosan összecserélik, félreismerik. A hallucinatiók nagyon élénkek, plastikusak, többnyire kellemetlenek, ijesztők s gyakran élénk motoros nyugtalanságot, ide-odakapkodást, hánykolódást, erőszakos kitörést váltanak ki. Igen gyakori, hogy a betegek egyes tárgyakat, phantasiás alakokat egészben vagy részletükben folyton nőni, nagyobbodni és megsokszorosodni látnak s egy bizonyos dimensio elérése után a tárgyak és alakok előbbi nagyságukat látszanak felvenni, hogy aztán az előbbi processus ismétlődjék. Sokat foglalkoznak az elmúlt eseméo Dr. Moravcsik : Elmekór- és gyógytan. u
