Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 11. Encephalopathiás elmezavar. Psychosis encephalopathica
354 vész el az eszmélet, vagy fokozatosan, deliriumok közbeékelődésével homályosodik el az öntudat, mig egyes esetekben minden előzmény nélkül hirtelen áll elő. Az agyvérzés egyik főtünete az öntudat elvesztése, amely alatt a beteg nehezen, hörögve légzik, a légvételkor arca felfúvódik, majd zsongtalanul összeesik, duzzadt, szederjes szinü, szemei congestionáltak, pulzusa nagyon feszes, lassú, szemtekéi deviálnak, bennök, valamint a fejben rángások mutatkoznak, a végtagok bénultak, a pupillák tágultak vagy szűkültek. A súlyosabb esetekben az inreflexek teljesen hiányzanak. Az apoplexia másik tőtünete a féloldali bénulás, amely a beteg öntudatának visszatérésekor is megmarad s csak később fejlődik vissza, egyes esetekben azonban maradandó lesz. A bénulásban a facialis alsó ága által beidegzett izmok is résztvesznek, mig a felső facialis ág által ellátottak többé-kevésbbé érintetlenek. A nyelv a bénult oldal felé hajlik s beszédzavarok is mutatkoznak. A súlyosabb agyvérzés eseteiben (midőn a vérömlés az agyvelőkamara falát is áttörheti) gyorsan áll be a halál. Máskor a vérzés csak lassú s az általa előidézett tünetek fokozatosan fejlődnek ki. A hemiplegia további időszakában az inreflex a bénult oldalon fokozódott, mig a bőrreflex csökkent. Az érzőkör ritkán van alterálva, legfeljebb akkor, ha a vérzés a belső tok hátsó részére is kiterjedt. Ha a bénulásos tünetek a legközelebbi hónapok alatt nem fejlődnek vissza, állandósulnak s idővel contracturák és térfogatbeli fogyatkozások is bekövetkezhetnek az izmokban. Az alsó végtag mozgékonysága inkább javul, mint a felső végtagé. A kéz ujjai idővel hajlított helyzetben zsugorodnak össze. Az agyvérzések kedvenc helye az arteria fossae Sylvii elágazódásának területe, a subcorticalis dúcok (a lencsemag, a nucleus caudatus, a thalamus) és az oldalsó agyvelő kamarák tája, különösen pedig a belső tok (capsula interna) és a centrum ovale, ahol — mint ismeretes — végüterek lévén, a fokozódott vérnyomás collateralis kiegyenlítődése kevéssé lehetséges. A vérzés nagysága, gyorsasága és helye szerint a gutaütésnek (agyvérzésnek) különféle foka fejlődhet ki. A kisebb pontszerű vérzések csak általános rosszullétet, szédülést, enyhébb öntudatzavart okoznak. Ha a nagyobb vérzés lassan történik, az öntudat fokozatosan homályosodik el. A monoplegiák (egyes végtagok különálló bénulása) a belső tokon telül eső részeken, különösen az agykéreg motoros területén (ott, hol már a pyramis pálya rostjai nagyobb felületre sugárzanak szét) keletkező elváltozásokból származnak. Itt u. i. egyes izomcsoportok idegközéppontjának körülirt sérülése — a terület nagyságánál fogva — inkább lehetséges, mint a belső tokban, hol az idegrostok kis helyre tömörülnek össze. Az agykocsány táján levő vérzések esetében a bántalom körébe eshet a n. oculomotorius (a szemgolyó felső, alsó, belső egyenes, alsó ferde, a felső szemhéjemelő izom, a sphincter iridis és ciliaris) s ilyenkor a bénulás a végtagokéval ellenkező oldalon van. A nyúlt velő és a hidbeli vérzéseknél is eszméletlenség következhet be, itt azonban a bulbaris idegek részéről nyilvánuló tüneteknek (nyelvbénulás, nyelésnehézség, a trigeminus, facialis, hypoglossus, vagus, accessorius területére eső rendellenességeknek) a végtagok bénulásával való sajátságos combinatiója jellemző. Lehetséges, hogy mind a négy végtag bénult lesz. A ponsbeli vérzéskor a facialis bénulás a végtagok bénulásával ellenkező oldalon van (hemiplegia alternans). Az agyvérzések után a szellemi képességek fokozatos alászállása, az elbutulás következhet be, egyes esetekben azonban depressiós és hallucinatiós állapotok is kifejlődhetnek. Cs.-né betegem az apoplexiás roham után izgatott lett, kiabált, élénken hallu- cinált, az ápolónőket félreismerte, hozzátartozóinak parancsot osztogatott. Néhány
