Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 11. Encephalopathiás elmezavar. Psychosis encephalopathica
352 tüneteket stb. Az agy véreinek megszükülése vagy eldugulása az egyes területek működését zavarja vagy teljesen felfüggeszti, szédülést, ájulást, epilepsiás rohamokat, bénulásokat, reszketést, görcsös összehúzódást, a fokozott vérnyomás következtében könnyebben megrepedő erek vérzéseket s ennek megfelelő működésbeli zavarokat, kieséseket okozhatnak. Az arteriosclerosis hatása alatt bekövetkezhet az agykéreg atrophiája. Az egyén lassanként jelentékeny jellembeli változáson megy át s a szellemi hanyatlás különféle foka fejlődhet ki, amit még fokozhatnak a fel-felmerülő apoplexiás rohamok. Rendesen ideges tünetek vezetik be s ezért némelyek neurasthenia arterioscleroticáról szólnak. A gyors kifáradás, a szellemi elégtelenség, a figyelem meglazulása, a különféle emlékezetbeli zavar, a térbeli és időbeli gyakori tévedés, a benyomások felületes megtapadása, könnyű elhalványulása, az emlékképek associatiós kapcsolódásának szétfoszlódása, az önbizalom megcsappanása, a hangulatnak nyomottsága vagy a közönyösség, érdekiődéshiány, a gyors, egész a siránkozásig való indokolatlan vagy csekély mértékben megokolt eliágyulás, a testi gyengeség, petyhüdt, ingadozó testtartás, nehézkes mozgás, a pupillák csökkent reactiója s nem egyforma nagysága, az inreflex megváltozása (élénksége vagy csökkenése), féloldali paresises vagy hypertonusos jelenségek az arcon, a nyelvben, a végtagokban, a nyelv- és kézreszketés, a vontatott, bizonytalan beszéd, a szavak kiejtése közben elsiklások, szóismétlések árulják el a kóros állapotot. Az apoplexiás rohamok után a bénulásokon kívül aphasiás, apraxiás tünetek is kifejlődhetnek, valamint később epilepsiás rohamok, hallucinatiók, valamint isolált vagy nem rendezett téves eszmék. A betegek energiája csökkent, rendszeres tevékenységre képtelenek. Csak az időnkint felmerülő izgatottság tünetei alkalmával árulnak el céltalan, badar, logikátlan cselekvési hajlamot, amidőn indokolatlan intézkedéseket tesznek, elbolyongnak, írásuk ataxiás, a betűk szögletesek, megtörtek, folyton eltérnek a rendes iránytól, a gondolatmenet fegyelmezetlen, a mondatok rhapsodiások, sokszor befejezetlenek. Némelyek az arteriosclerosis kapcsán észlelhető szellemi zavarokat psychosis arteriosclerotica néven külön kórformaként szerepeltetik. Ez azonban nem tekinthető jogosultnak, mert egyrészt az észlelhető tünetek nem olyanok, melyek csak az arteriosclerosisos alapból csíráznának ki, másrészt az arteriosclerosis sokféle okból eredhet. Oláh a Budapesten 1909-ben tartott nemzetközi orvosi Congressus elmekórtani szakosztályán beterjesztett referátumában szintén nem tartja szerencsésnek az arterio- sclerosises psychosis elnevezést, egyrészt azért, mert ez az arteriosclerosis eseteiben ritkán fordul elő, másrészt mivel ilyen anatómiai elváltozások más elmebajokban is előfordulnak s végül mert az anatomiás elnevezés a többi nem anatomiásénak keretébe nem illik bele s a klinikai egységes felfogást zavarja.
