Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 11. Encephalopathiás elmezavar. Psychosis encephalopathica
351 az agy különféle részébe, továbbá az időnként mutatkozó s a hozzáférhető szervek állapota által meg nem magyarázható rázóhideggel kapcsolatos hőemelkedések. Az agyban levő daganatok és tályogok általános kábultsággal, különösen bizonyos tájékra localizálódó fejfájással, nehézkes gondolkodással járnak. Megjelenhetnek különféle izomcsoportokban, végtagokban, az arcon körülhatárolt bénulásos állapotok, rész- ketés, rángások, epileptiformis rohamok, az érzékszervek, a felületes vagy mélyebben fekvő képletek körében érzésbeli zavarok, szédülés, álmatlanság, émelygés, hányás, vasomotoros szabálytalanságok. Az agydaganatok jelentékeny számában feltaláljuk az agybeli nyomás fokozó- dottságának kifejezéseképen a pangó papillát (a látóidegfőnek meg- duzzadása, megzavarodása, a vivőerek tágulása), az ütőérverés meg- lassulását, a lesoványodás kapcsán az általános testi elgyengülést, az apathiát, a komor, néha bamba arckifejezést, a vontatott beszédet, a felfogás, a megjegyzőképesség csökkenését, az összes psychés műveletek meglassulását, a fáradékonyságot, az aluszékonyságot. Gyakori az emlékezetbeli csalódás, a Korsakow-féle tünetcsoport kibontakozása, a neurastheniás hypochondriás és hysteriás vonás . Néha sajátságos euphoria lepi meg a betegeket s bizonyos moriaszerü, gyermekes, bamba hypomaniás szín vegyül belé, valóságos nevetőgörcsökkel. Jellemző még a charakterbeli változás, mely az erkölcsi, conventiós érzés megiazu- lásában, rendellenes, tiltott, impulsiós cselekedetek elkövetésére való hajlamban nyer kifejezést. Előfordulhat a meíancholiás depressio, a mániás izgatottság, a hypochondriás paranoidos állapot, a hallucinatio, amely néha csak az egyik oldalra terjed. Máskor nagyobb zavartsággal járó deliriumos állapot fejlődik ki. Leggyakrabban a homlokkarély daganata esetében észlelhetők psychés zavarok, a halánték- és nyakszirtkarélyében valamivel ritkábban, de előfordulnak a kisagyban és a hypophysis cerebriben levőknél is. A gyógyítás szempontjából alig lehet valamit tenni. Egyes esetekben az operatiós beavatkozással érhető el eredmény. Az elmezavar azonban ingadozásokat mutathat és el is tűnhet. Az arteriosclerosis az 50-es éveken túl, néha előbb is, physi- ologiás viszonyok között is kifejlődhet, de elősegítheti a syphilis, az alkohol, a nikotin, a fokozott szívműködést feltételező és a vérnyomást tartósan emelő egyéb tényező, a rendetlen életmód és a testi megerőltetés. Kifejezést nyer az ütőerek feszességében, rigiditásában, a vérnyomás fokozódásában, a retina vérereinek megváltozásában. A vérerek nemcsak megvastagodnak, de üregük szükül, sőt teljesen elzáródhat s jelentékeny vérkeringésbeli zavarokat és szervi változásokat okozhat, így az arteria coronariák megbetegedése utján a myocarditist, a szív hypertrophiáját, amivel sokszor szokott összekötve lenni a szív tájára lokalizálódó nyomás, fájdalom, szédülés, szorongó érzés, a vesékben zsugorodást, uraemiás
